Miért nem költünk spamszűrőre?

A Yellowcube beszámolt arról, hogy az MPP közvéleménykutatást végzett egy 500 fős minta alapján az emberek spamszűrési szokásait illetően. Az eredménynek pedig nem örültek, mert egyrészt 86%-uk egyáltalán nem használ spamszűrőt, a maradék meg ingyen akarja a terméket vagy szolgáltatást, és a trial/demo/eval/… verzió lejárta után már nem akarja megvenni a termék használatának jogát.

És még akkor sem, ha az összes létező előrejelzés szerint a spamek száma és aránya nőni fog. Az elemzés szerint 32%-uk időről időre letölt ingyenes szűrőprogramot, amelyet a próbaidőszak vége után eltávolít számítógépéről és csak 23% tervezi, hogy a jövőben esetleg vásárol spamszűrőt.

Akár meg is lepődhetnék, ha nem ismerném a magyar mentalitást: mindent minél olcsóbban, ha nem éppen ingyen. Majd pont a spamszűrés lesz kivétel ez alól. Lehet persze azon keseregni – és igazunk is van – hogy ez nem jó, csak egyet nem lehet: figyelmen kívül hagyni.

Hiába állítja azt a cikk, hogy – a legújabb trendek szerint – több motornak kell a spamszűrést végezni, a felhasználókat ez egyrészt nem érdekli, másrészt ez drágábbá teszi a terméket. Az MPP nem csak ingyen elérhető, nyílt forrású termékeket használ (clamav, SpamAssassin, mailshell), hanem pénzbe kerülő kereskedelmi termékeket is (nod32, sophos, cloudmark).

Maga a szolgáltatás egyébként tényleg nem drága, az MPP desktop vírusellenőrzéssel együtt is csak ~6,000 HUF + ÁFA / év, de úgy tűnik, a magyar felhasználóknak maga a fizetés gondolata idegen, esetleg okoz valamilyen fóbiát. Vagy talán az nem tetszik a felhasználóknak, hogy az MPP desktop a leveleket egy ún. POP3 proxy segítségével szűri, ami azt jelenti magyarul, hogy a program a levelet elküldi az MPP szerverfarmjára, ott átvizsgálják a levelet, és azután kerül vissza a felhasználó gépére.

Szerencsére vannak olyan termékek az antispam piacon, amelyek teljesen ingyenesek, a statisztikai szűrők jellemzően ilyenek. Az meg már csak a hab a tortán, hogy bár az MPP teszt eredményei (amelyeket a saját leveleimmel végeztem) nem rosszak (95-98.5% körüli spam felismerési arány), de a mai csúcsot a statisztikai elven működő spamszűrők nyújták. Én egy ilyen elven működő szűrővel 99.9% rekordot értem el egy jó 2 hetes teszt időszakban. És mindezt ingyen.

Email és sms adó?

Megint akadt egy zseni, aki kitalálta, hogyan lehet betömni a költségvetés hiányát. Az SG.hu szerint a francia Alain Lamassoure a tervei szerint az SMS üzeneteknél 1,5 cent, ill. az email-eknél 0,00001 Euro centet tenne ki az adó.

Az SG.hu egyik április 1-jei írása szerint nálunk elsőként vezetik be, mondván a költségvetés stabilizálása érdekében. A cikk – miszerint nálunk 2007. július 1-jei kezdéssel bevezetik az email és sms adót – nyilvánvaló hoax, de érdemes eltöprengeni azon, hogy egyáltalán lehetséges-e az, hogy az új kormányrendelet értelmében minden hazai távközlési szolgáltatónak kötelező egy olyan szoftvert üzemeltetni a szerverein, amely méri és naplózza a felhasználók e-mail és SMS forgalmát és erről napi jelentést küld az APEH részére. A forgalom utáni adót negyedéves bontásban az APEH a szolgáltatóra veti ki, amely továbbszámlázhatja az ügyfeleinek.

Egy apró pontosítás már az elején szükséges: a leveleket jellemzően nem távközlési cégek, hanem ún. Internet szolgáltatók (ISP-k) küldik, ill. fogadják.

A legnagyobb probléma egy ilyen javaslattal, hogy igazságtalan. Minden adó esetén az a minimum elvárható, hogy az összes érintettre vonatkozzon. Pl. az 50M HUF fölötti értékű ingatlanok adója esetén egyetlen olyan tulajdonos se bújhasson ki ez alól, akinek ilyenje van.

Az email adó azonban azokat sújtaná, akik magyarországi ISP bevonásával leveleznek. Ha egy multinacionális cég a levelezését a külföldi anyavállalat eszközeivel oldja meg, az nem fog ilyen adót fizetni. Akinek saját levelező szerverei vannak pl. egy colocation-ben, az is megússza. A cégen belüli levelezés, ha nem érint hazai szolgáltatót, szintén adómentes.

Ha én ügyfél lennék, komolyan megfontolnám, hogy a levelezésem átteszem a Yahoo-ra vagy Gmail-re, amelyek 1GB tárhelyet biztosítanak. Ki tudja? Ha fizetnék nekik kb. fele akkora havi díjat, mint a jelenlegi szolgáltatómnak, tuti használhatnám az xxx@cegnev.hu alakú email címeimet ezután is. De nem is kell ilyen messzire menni. Ha arról értesülnék, hogy mondjuk Romániában veszti el valami fejes az eszét, és ilyen adót akar bevezetni, tuti indítanék ott egy kampányt, hogy levelezzetek az én szervereimen keresztül – mondjuk az eredeti árnál 30%-kal olcsóbban.

Az is érdekes kérdés, hogyan számlázza ki az adott ISP pl. a vírusos leveleket, a spamet, ill. azokat a leveleket, amelyeknek ugyan nyomuk van a log-okban, de mondjuk egy RBL lista miatt eldobjuk azt? A felhasználók pedig tuti részletes elemzéseket fognak kérni, és nem lennék meglepve, ha a tételek felét megreklamálnák, hogy az valójában spam, ill. a vírusírtójuk is jelzett… Káosz lenne, az már biztos.

Az ominózus cikkben az is gyanús, hogy az APEH felé napi jelentést kell küldeni. Csodálkoznék, ha az APEH ügynökei mostanában nem BSA tanfolyamokra járnának, hogy ki tudják szűrni a kalóz Windows Vistákat.

Végül szolgáltató oldalon is adódhat 1-2 apróság. A hír nem részletezi, hogy milyen szoftvert is kellene telepíteni a szolgáltatóknak a szervereikre, az mennyibe kerül, mennyiben fogja vissza a gépek teljesítményét, mekkora bővítésekre lesz szükség, stb. Egyáltalán: hogyan győződhet meg az APEH arról, hogy az X szolgáltató valóban az összes levelező szerverén telepítette az ominózus programocskát, és az adatait nem hamisítja meg? Adatvédelmi aggályokról pedig még nem is szóltunk: ki fogja elhinni, hogy az APEH szoftver nem olvassa-e el a leveleinket?

De nekem is lenne egy konstruktív ötletem: együnk kevesebbet vacsorára, így nyugodtabban alszunk, nem álmodunk se ördögöset, se üldözőset, és akkor felébredve sem akarunk majd hülyeséget csinálni – mondjuk email adót bevezetni.