Céges bloggolás?

Blogot írni szórakoztató dolog (is lehet akár). Gondoltad volna, hogy vannak olyan cégek, ahol kifejezetten bátorítják a dolgozókat a bloggolásra? Nem, most nem arra gondolok, hogy kijelölnek a cégnél 1-2 megmondó embert, mint a hivatalos cégvezetés szócsöve, akik bármi áron védik a mundért (pont mint egy kormányszóvivő). A (már történelem) Sunnál ez kicsit másként működik. Először is nem kell hozzá engedélyt kérned, kapsz egy account-ot, aztán hadd szóljon, mindössze egy ajánlást adtak ki, hogy miket tartsanak észben a dolgozók írás közben ill. a Publish gombra kattintás előtt. Álljon itt néhány tanács ízelítőként.

1. Használj linkeket. Megkönnyíted a látogatóid dolgát a további információk felkutatásában.

2. Ne fecsegj ki titkokat. Bizonyos adatok, dolgok, termékek, fejlesztések, … nem véletlenül kapnak classified minősítést. Tartsd tiszteletben a céged érdekeit.

3. Légy érdekes. Ne bántalmazd látogatóidat unalmas és üres írásokkal.

4. Arról írj, amihez értesz. Elég kellemtlen, ha a cég dolgairól úgy írsz, hogy nem vagy azokkal tisztában, és a vélemények rovatban igazítanak ki az olvasóid.

5. Tanulj meg magyarul. Vagy angolul, németül, … (hidd el: könnyebb, mint kínaiul). De akármilyen nyelven is írsz, ha az tele van helyesírási hibákkal, vagy egész egyszerűen (logikailag) érthetetlen, amit elektronba vésel, az rosszt fényt vet mind rád, mind a cégedre.

6. Gondolj a következményekre. Még az amerikai elnök sem tehet meg bármit büntetlenül (legalábbis szeretném ezt hinni), így én sem és te sem. Olvasd át újra az írásod, mielőtt elküldenéd, ill. ha utólag jössz rá, hogy elhamarkodottan kattintottál, hozd helyre minél előbb, ne szégyelld azt korrigálni, sűrű elnézés kérés közepette.

7. Vannak, akik már a blog elején közlik, hogy a véleményük nem a cég hivatalos állásfoglalása, a kettő között különbség lehet. Noha ez jó ötlet, de nem biztos, hogy baj esetén meg fog védeni a jogi következményektől.

Örökös 2. vagy a google-ben?

Ha neked is mindig csak a 2. hely jut a Google találatok között, és már annyira unod, hogy a versenytársad mindig megelőz, hogy egy kis aljasságot sem sajnálsz e fájdalmas helyzet megnyugtató rendezésére, akkor feltétlen el kell olvasnod a Blackhat SEO naplóját, ahol hasznos – úgy értem, a világ civilizáltabb felén nem csak megvetett, de büntetendő – tanácsokat kaphatsz.

Hadd mondjam el már az elején, hogy utálom úgy a spamet, mint azokat a fejre ejtett gonosztevőket, akik foglalkozásszerűen küldik azt ki. Azonban a spammerek már nem elégednek meg annyival, hogy spammel árasztják el a postaládádat, hanem bemocskolják a hírnevedet, és tönkretesznek, ezért meg kell ismernünk az aljasságaikat, hogy védekezhessünk ellenük. Ez utóbbi ugyanis bár elég nehéz, de nem lehetetlen.

Kezdődik az írás az ún. fizetett linkekkel, amikor is lúzereket bérelsz fel, hogy hozzanak létre ún. rossz linkeket a versenytársad oldalára olyan web oldalakról, amelyeket a keresők kitiltottak. És pihenésképpen mi is lehet nagyobb móka annál, ha 100-200 spam bejegyzést küldesz egy szerencsétlen blogjába?

A ping spam nagyon rafinált. Több olyan blog is van, amely minden új bejegyzést egy ún. pinggel elküld a blog címtárakba (directory). Ha elárasztod (flood) egy blogger naplóját, akkor az átkerül az iménti címtárakba, és onnan a keresőkbe, így a web oldalad jobb helyezést érhet el a keresőkben.

Az ingyenes tárhelyeken sem kell egy honlappal megelégedned, miért ne regisztrálnál vagy százat, hogy aztán azokról linkelhess a saját oldaladra, így javítva helyezésed a keresőkben. És ha már ott vagy, spammeld meg az ott levő többi web oldalt is.

Az igazán aljas pedig csak most következik, és ez durvább, mint kopasz embertől fésűt kérni. Keresd ki a versenytársad whois rekordját, másold ki, majd az ő adataival regisztráld azt a domaint, ahonnan majd spammelni fogsz. Ha a te országodban ez illegális, még mindig felbérelhetsz pár lúzert a mocskos melóra. Ha pedig igazán tutira akarsz menni, ugyanazon a gépen hosztold a friss spammer domaint, ahol az áldozat is a saját web oldalát, így sokkal hihetőbb a dolog.

De a hagyományos spamről se feledkezz meg, levezetésként hamisíts spamet egy olyan szervezet ill. domain nevében, akik rendszeres hírlevelet küldenek ki, és küldd el a saját szemeted az ő nevükben. Legalább nem fognak unatkozni, amíg tisztázzák magukat.

Az oldal végén van azért 1-2 ötlet, hogyan lehetne ezeket a gonosz dolgokat sokkal, de sokkal nehezebbé tenni.

Franciaország anti-spam platformot épít

A franciák megelégelték a tengernyi spamet, ezért múlt csütörtökön elindították a Signal Spam nevű anti-spam platformot.

A francia felhasználók a spam leveleket egyszerűen el tudják küldeni erre a platformra, azontúl hogy központilag monitorozza a spammerek aktivitását, még egy feketelistát is kezel, és segít a spammerek elleni eljárások megindításában.

A (fel)jelentésre 2 lehetőség van: egy web oldalon lehet bemásolni a spamet vagy egy Outlook / Thunderbird plugin segítségével a ‘signal spam’ ikonra kattintva tehető meg az értesítés, és ha bebizonyosodik, hogy a levél valóban spam, akkor feketelistára kerül a spammer email- ill. IP-címe.

A Signal Spam az adatokat nem csak az ISP-kkel képes megosztani a hatékonyabb spamellenes fellépés érdekében, de a hatóságok felé is továbbítani tudja az eljárás elidítása céljából. A projekt 200,000 Euro költségének a felét a Media development department (MDD) finanszírozza, a másik felét a résztvevő intézetek.

A Slashdot fórumán nem mindenki találta ezt jó ötletnek, mondván van már elég nyilvános feketelista, pl. spamcop, inkább azzal kellett volna összefogni. Mások azt említették meg, hogy a spam nem ismer határokat. Megint valaki más azt írta le, hogy a feketelistákat könnyű teleszemetelni, így téve használhatatlanná a listát.

A kritikák ellenére az 1 kattintással való jelentésnek, az ISP-k számára átadott információknak és a hamar elindítható eljárásnak köszönhetően nehéz idő jönnek a francia spammerekre. De ha csak egyszerűen becsinálnak félelmükben, és valami tisztességes munka után néznek – pl. utcaseprés – már megérte.

Így írtok ti – avagy az m$ word heJesírásellenőrzője

Az Index – khmm … – Anyádat rovatában akadtam egy írásra, amely meglepő esettanulmányokat közölt a Word beépített helyesírásellenőrzőjéről. Ha az ember fia/lánya/… megfelelő kifejezést ír be, akkor az M$ Word felkiált, hogy

Faszén

Mentesítés esetén pedig rákérdez, hogy

Feszültségmentesítés.

A szakácskönyv szerkesztése során pedig új receptet javasol:

Kakaspörkölt

A http://www.igenhir.hu/?cikk=1165665317#l címen egyéb nyalánkságot is találhat a nyelvérzékeny olvasó. A teljes igazság érdekében azonban azt is el kell mondani, hogy a Word 2007-ben ezek (meg a felsorolt hibák) nagyja már ki van javítva.

Milyen spamszűrőt válasszak?

Spamszűrő választásakor nem csak az ár, teljesítmény, pontosság, adminisztrációs igény, használhatóság és terméktámogatás számít, hanem hosszú távon az is, hogy az adott termék nyílt vagy zárt forráskódú.

A zárt forráskódú termékek számos hátránnyal rendelkeznek. Először is sokkal lassabb a fejlesztésük, mint a nyílt forráskódú termékeké. Az is negatívum, hogy nekünk kell megfizetnünk az alkalmazás marketingköltségeitől kezdve, a felesleges funkciók fejlesztésének költségein át, a gyártó cég csapatépítő kirándulásának cehjével bezárólag mindent. És sokszor az sem enyhíti a borsos terméktámogatás díját, hogy adott esetben zöld számon panaszkodhatjuk ki magunkat, ha a program nem úgy működik, ahogyan mi azt szeretnénk. Az meg már csak a hab a tortán, hogy kritikus biztonságú környezetben mindig nyugtalanságra ad okot az a tény, hogy nem tudjuk, egészen pontosan mit is csinál az adott gyártó terméke.

A nyílt forráskódú megoldások mentesek az előbb felsorolt nyűgöktől, de hogy az élet mégse legyen ilyen rózsás, ezeknek jellemzően a terméktámogatás a gyenge pontjuk, ill. az ún. busz-faktor (=mi lesz a termékkel, ha az egyetlen fejlesztőt elüti a busz?). Hiába vannak levelező listák, FAQ oldalak vagy akár éjszakai személyes telefonkapcsolat lehetősége a fejlesztővel, ez mégsem az igazi egy kkv számára.

Szerencsére van megoldás, lehetséges a 2 forma előnyeit ötvözni. Vannak ugyanis olyan kereskedelmi cégek, amelyek nyílt forráskódú termékeket ill. azokhoz kapcsolt szolgáltatásokat, pl. terméktámogatást árulnak. Így a forgalmazott termék továbbra is nyílt forráskódú, annak minden előnyével (gyors fejlesztés, költséghatékony terjesztés, ingyenes hozzáférés, …), ráadásul a kereskedelmi cég – a hasonló cégek közötti verseny következtében – a zárt forráskódú megoldásoknál olcsóbb szolgáltatást, ill. terméktámogatást biztosít.

Akármelyik szektorban is működjön vállalatunk, az egyre erősebb verseny már rövidtávon is a működési költségek (ide tartozik az informatikai rendszer birtoklásának költsége is) lefaragására, azaz a költséghatékony megoldásokra kényszerít minket. Bár Magyarországon ez a modell még gyerekcipőben jár, de reményeim szerint középtávon a vállalatok minden bizonnyal a kereskedelmi támogatással rendelkező nyílt forráskódú megoldásokat fogják preferálni.