Milyen spamszűrőt válasszak?

Spamszűrő választásakor nem csak az ár, teljesítmény, pontosság, adminisztrációs igény, használhatóság és terméktámogatás számít, hanem hosszú távon az is, hogy az adott termék nyílt vagy zárt forráskódú.

A zárt forráskódú termékek számos hátránnyal rendelkeznek. Először is sokkal lassabb a fejlesztésük, mint a nyílt forráskódú termékeké. Az is negatívum, hogy nekünk kell megfizetnünk az alkalmazás marketingköltségeitől kezdve, a felesleges funkciók fejlesztésének költségein át, a gyártó cég csapatépítő kirándulásának cehjével bezárólag mindent. És sokszor az sem enyhíti a borsos terméktámogatás díját, hogy adott esetben zöld számon panaszkodhatjuk ki magunkat, ha a program nem úgy működik, ahogyan mi azt szeretnénk. Az meg már csak a hab a tortán, hogy kritikus biztonságú környezetben mindig nyugtalanságra ad okot az a tény, hogy nem tudjuk, egészen pontosan mit is csinál az adott gyártó terméke.

A nyílt forráskódú megoldások mentesek az előbb felsorolt nyűgöktől, de hogy az élet mégse legyen ilyen rózsás, ezeknek jellemzően a terméktámogatás a gyenge pontjuk, ill. az ún. busz-faktor (=mi lesz a termékkel, ha az egyetlen fejlesztőt elüti a busz?). Hiába vannak levelező listák, FAQ oldalak vagy akár éjszakai személyes telefonkapcsolat lehetősége a fejlesztővel, ez mégsem az igazi egy kkv számára.

Szerencsére van megoldás, lehetséges a 2 forma előnyeit ötvözni. Vannak ugyanis olyan kereskedelmi cégek, amelyek nyílt forráskódú termékeket ill. azokhoz kapcsolt szolgáltatásokat, pl. terméktámogatást árulnak. Így a forgalmazott termék továbbra is nyílt forráskódú, annak minden előnyével (gyors fejlesztés, költséghatékony terjesztés, ingyenes hozzáférés, …), ráadásul a kereskedelmi cég – a hasonló cégek közötti verseny következtében – a zárt forráskódú megoldásoknál olcsóbb szolgáltatást, ill. terméktámogatást biztosít.

Akármelyik szektorban is működjön vállalatunk, az egyre erősebb verseny már rövidtávon is a működési költségek (ide tartozik az informatikai rendszer birtoklásának költsége is) lefaragására, azaz a költséghatékony megoldásokra kényszerít minket. Bár Magyarországon ez a modell még gyerekcipőben jár, de reményeim szerint középtávon a vállalatok minden bizonnyal a kereskedelmi támogatással rendelkező nyílt forráskódú megoldásokat fogják preferálni.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *