A mai nap elmentem futni egy iskola futópályájára. Képzelj el egy cca. 250m ellipszist, a közepén meg egy kosár- és egy kerítéssel körbevett focipályát. Alig tettem meg pár kört, amikor látom, hogy egy hímtag odaáll a focipálya sarkába a kerítés mellé, és nem csinált nagy ügyet abból, hogy lazán kihugyozott, épp a futó rész elé/mellé.

Mázli, hogy mire odaértem, éppen eltette, és ment vissza a többiekhez kergetni a labdát. Az meg már csak a hab a tortán, hogy a nézők között volt egy másik szocializálatlan emberformájú, ami nekiállt bagózni. Biztosan nem esett le a taplónak, hogy egy sportlétesítményben talán jól jönne egy kis O₂. De szerencsére, akkor már nem volt sok hátra, ami után haza húztam V-alakban.

Ha vettél már valaha írható CD-t vagy DVD-t, esetleg memóriakártyát a fényképezőgépedbe, akkor ún. szerzői jogdíjat is fizettél, ami be van építve minden ilyen jellegű adathordozó árába. Az nem számít, hogy te esetleg csak a saját adataidat akarod kiírni egy CD-re, és sose tennél rá pl. illegálisan letöltött zenét mondjuk MP3 formátumban. Az Artisjus és barátai szerint te akkor is bűnöző vagy, és ne is tagadd: biztos csak azért veszel egy DVD-t a boltbban, hogy filmeket írhass rá, és hogy ezzel megkárosítsd a művészeket és a kiadóikat.

Számomra logikusan hangzik, hogy ha már egyszer úgyis kifizettem egy összeget bizonyos közelebbről meg nem nevezett alkotásokért, akkor jogosan írom ki saját felhasználásra kedvenc hippi (sic!) zenéimet. A magyar törvények pedig ezt a felhasználást nem is büntetik, amíg az nem szolgál jövedelemszerzést.

Mindenki boldogan töltögethetné hát az mp3-akat az Internetről, azonban a ProArt ezt másképpen látja. Az Index cikke szerint most éppen a fájlcserélő szervereket vették célba. Történt ugyanis az, hogy a ProArt feljelentést tett két fájlcserélő hub üzemeltetői ellen, mert azok szerzői jogvédelem alatt álló alkotásokat tettek elérhetővé. A ProArt precedens értékű bírói határozatot akart – megkapta. A bíróság ítélete szerint a szerzői jogdíjak megfizetése már az üres adathordozók megvásárlása által megtörtént.

A ProArt szerint azonban a szabad felhasználásba nem fér bele a megosztás. A bíróság azonban ezt másképpen látta, és szerinte a vádban ismertetett megosztás nem lépte túl a szabad felhasználás kereteit.

Ha próbáltál már valamilyen káros szenvedélyről leszokni vagy hetente 3-4 alkalommal futni, de hamar feladtad, végy példát a ProArtról. Nem hagyták ők annyiban a dolgot, és polgári perben igyekeznek számukra kedvező döntést kicsikarni egy másik bírótól.

És mielőtt bárki szegény zenészeket féltené, az Index cikke szerint, az emelkedő üres adathordozó eladásokból majdnem annyi jogdíj befolyik hozzájuk, mint az eredeti CD-k eladásából.