A Magyar Narancs 2007.04.26-i számában megjelent egy írás Újabb javaslat a gyűlöletbeszéd büntethetőségére: Nagy akarás címmel.

A cikk szerint “Ezúttal szocialista képviselők módosítanák úgy a Büntető törvénykönyvet, hogy börtön járjon az emberi méltóságot sértő gyalázkodásért.” Az Alkotmánybíróság jó tizenöt éve úgy határozott, hogy a véleménynyilvánítás, függetlenül annak tartalmától, alkotmányos védelem alatt áll – kivéve gyűlöletre uszítás esetén, azaz ha fennáll a köznyugalom megzavarásának közvetlen és nyilvánvaló veszélye.

A Mancs szerint azonban 6 szocialista képviselő egy olyan javaslattal állt elő, amely a közösségek méltóságának védelmét a BTK módosításával tartja elérhetőnek, és a problémás beszéd ún. személy elleni bűncselekmény lenne.

A cikk szerint a tervezet így szól: “Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzettel vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal kapcsolatban olyan kifejezést használ vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a csoport tagjainak becsületét csorbítsa, avagy emberi méltóságát megsértse, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Nagyon bánatos lennék, ha ez a törvényjavaslatot nem csak megszavazná a parlamant, de át is menne az AB-n. Félreértés ne essék, ha valaki, hát én el tudnék képzelni egy olyan szép és új világot, ahol egyik ember nem zsidózza, cigányozza vagy éppen anyázza a másikat. Sőt, múlt héten egy olyan focimeccsen vettem részt, ahol a csúnya beszédért 2 perc kiállítás járt (nem, ez nem a borsodi liga), és örültem ennek a döntésnek.

A probléma azzal van, hogy ez a javaslat alkalmas gyakorlatilag mind a 10M magyar állampolgárt börtönbe juttatni. Vagyük pl. a politikát, ahol a T. képviselő urak(?) anyázzák egymást. Vagy azt, amikor egy vallás tagjait gyalázzák, noha az elkövetők valójában mit sem tudnak arról a vallásról. De a legnagyobb bibi ott van, hogy a magyar nagyon találékony nép. Persze nem önmagában ezzel van a gond, hanem azzal, hogy szépen elterjednek a kétértelmű kifejezések, amiről mindenki tudni fogja, hogy mire gondolt a gyalázkodó, a bíróság előtt meg lehet a másik, szalonképesebb jelentésre hivatkozni.

De megnézném – amolyan valóságshow jelleggel – annak a 6 politikusnak csak egyetlen hetét, hogy vajon ők megúsznák-e börtön nélkül. Mert félek, hogy nem, szépen el/lebukna azon mind a 6, csakúgy, mint az egész országgyűlés, pont úgy, ahogyan ez a 10 millió ember. De jaj! Most meg félhetek, nehogy börtönbe kerüljek, mert vérig sértettem az egész magyar nemzetet….

A Linuxvilág 2007. májusi számában található egyik írásban egy lehetséges implementációt mutatok be, hogyan lehet a Qmail-t antivírus és antispam megoldással összelőni. Aki nem bírja kivárni, mire PDF formátumban letölthető lesz a cikk, feltétlen vegye meg az újságot.

A teljes cikk.

Szereted a találós kérdéseket? Mi a hasonlóság a híd alatt lakó hajléktalanok ill. a rózsadombi hmcs-k (=helyi menő csávó) között? Egyiknek sincs elég pénze. Még jó, hogy itt van nekünk a kiapadhatatlan aranybánya, a mindig teli pénzeszsák: az Internet. Bizonyára csak én vagyok az egyetlen tudatlan, aki eddig azt hittem, hogy az Interneten is csak azt a havi fixet lehet elkölteni, amit nagy nehezen megkeresünk.

Ha ez téged is meglepett, látogass el a ‘Hol a pénz az Interneten‘ oldalra. Szabó Ferenc méltó belépővel nyitja az oldalt: Bizonyára rengeteget hallott már “csodás” internetes pénzszerzési módszerekről, amelyekről aztán kiderült, hogy semmit sem érnek.

Ööö, igen. Még jó, hogy van ez (nem ez, hanem az!) a web oldal, ahol megtudhatod, hogy ennek ellenére nap, mint nap hallunk arról, hogy átlagos emberek egyszer csak hihetetlenül sikeresek lesznek az interneten. Vajon mit tudnak ők, amit mi nem? Vajon mi a titkuk? Hogy lehet az, hogy az internettel bárki képessé válhat több százezer vagy több millió forintot keresni?

Bárki? Még én is? De ha nekem sikerült, miért ne sikerülhetne neked is? Meg a szomszédomnak, meg a tiednek vagy akár az egész országnak. Sőt, ha a Pénzügyminisztérium Szabó Ferencet alkalmazná tanácsadóként, 2 hónapon belül tán még Euronk is lehetne. És ehhez csak meg kell venned cca. 1800 HUF potom pénzért A KÖNYVET! Vedd meg most, és legyen a tied ennyi, és még több pénz!

Fú, de jó! Csak kár, hogy már az óvodában felvilágosítottak, hogy ami túl szép, hogy igaz legyen, az általában nem is igaz. Bár nem vagyok közgazdász, de józan logika szerint Magyarország GDP-je egy adott összeg, és Internet ide vagy oda, ennél többet nem lehet (törvényesen) elkölteni – és így beszedni sem.

Szóval, hogyan kereshet bárki egy
vagon pénzt az Interneten? Azt hiszem, kitaláltam: írjunk egy könyvet a témában, és promótáljuk egy web oldalon.

Az való igaz, hogy az Internet új lehetőségeket, hatékonyabb működést tesz lehetővé, de a dotkom lufi története legyen mindenki számára kijózanító példa, hogy az Internet sem az a terülj-terülj asztalkám, ami mellett mindenkinek jut hely.

Én már öreg vagyok, és 30 felett már nem veszem be ezt dumát. De Szabónak lehet, hogy tényleg meg kéne próbálkoznia a PM-ben, talán akad ott valaki, aki még hisz a mesékben.

Egyik reggel a feleségem, az ágyon ülve, azt mondta, segítsek neki felállni. És feltartotta a karját, hogy nyúljak a hónalja alá, és így segítem fel. Így is történt, megfogtam, és adtam neki némi kezdősebességet, ám úgy tűnik, kissé elszámítottuk magunkat. A kb. 0.9 s hosszú – bár a vége felé már egy örökkévalóságnak tűnő – események hiteles beszámolója szerint így történt a dolog:

0.01s: A feleségem elindul

0.1s: Eddig jó

0.2s: Ok, eltávolodott az ágytól, (f)elszállt

0.4s: A feleségem a szoba közepére ért

0.5s: Hmmm, még mindig halad (repül) tovább

0.6s: O-ó! A szemben lévő szekrény egyre jobban betölti a horizontot

0.7s: Ajaj, meg kéne mostmár állni!

0.8s: Egy kósza gondolat fut át a fejemen: vajon melyik polc lesz a végállomás?

0.9s: Fú! Nem volt egy semmi landolás, de némi segítséggel a feleségem megérkezett – földet ért – a szekrény előtt. És a világ ismét megmenekült. Köszönjük, hogy járatunkat választották…

A Yellowcube beszámolt arról, hogy az MPP közvéleménykutatást végzett egy 500 fős minta alapján az emberek spamszűrési szokásait illetően. Az eredménynek pedig nem örültek, mert egyrészt 86%-uk egyáltalán nem használ spamszűrőt, a maradék meg ingyen akarja a terméket vagy szolgáltatást, és a trial/demo/eval/… verzió lejárta után már nem akarja megvenni a termék használatának jogát.

És még akkor sem, ha az összes létező előrejelzés szerint a spamek száma és aránya nőni fog. Az elemzés szerint 32%-uk időről időre letölt ingyenes szűrőprogramot, amelyet a próbaidőszak vége után eltávolít számítógépéről és csak 23% tervezi, hogy a jövőben esetleg vásárol spamszűrőt.

Akár meg is lepődhetnék, ha nem ismerném a magyar mentalitást: mindent minél olcsóbban, ha nem éppen ingyen. Majd pont a spamszűrés lesz kivétel ez alól. Lehet persze azon keseregni – és igazunk is van – hogy ez nem jó, csak egyet nem lehet: figyelmen kívül hagyni.

Hiába állítja azt a cikk, hogy – a legújabb trendek szerint – több motornak kell a spamszűrést végezni, a felhasználókat ez egyrészt nem érdekli, másrészt ez drágábbá teszi a terméket. Az MPP nem csak ingyen elérhető, nyílt forrású termékeket használ (clamav, SpamAssassin, mailshell), hanem pénzbe kerülő kereskedelmi termékeket is (nod32, sophos, cloudmark).

Maga a szolgáltatás egyébként tényleg nem drága, az MPP desktop vírusellenőrzéssel együtt is csak ~6,000 HUF + ÁFA / év, de úgy tűnik, a magyar felhasználóknak maga a fizetés gondolata idegen, esetleg okoz valamilyen fóbiát. Vagy talán az nem tetszik a felhasználóknak, hogy az MPP desktop a leveleket egy ún. POP3 proxy segítségével szűri, ami azt jelenti magyarul, hogy a program a levelet elküldi az MPP szerverfarmjára, ott átvizsgálják a levelet, és azután kerül vissza a felhasználó gépére.

Szerencsére vannak olyan termékek az antispam piacon, amelyek teljesen ingyenesek, a statisztikai szűrők jellemzően ilyenek. Az meg már csak a hab a tortán, hogy bár az MPP teszt eredményei (amelyeket a saját leveleimmel végeztem) nem rosszak (95-98.5% körüli spam felismerési arány), de a mai csúcsot a statisztikai elven működő spamszűrők nyújták. Én egy ilyen elven működő szűrővel 99.9% rekordot értem el egy jó 2 hetes teszt időszakban. És mindezt ingyen.

A már klasszikussá vált tudakozó panasz – alias baromarcú – mp3-at egy új shockwave lejátszóval is meg lehet nézni. A Trend Micro oldalán találtam rá, és azonnal megtetszett. Az eredményt itt láthatjátok, jó szórakozást!

Megint akadt egy zseni, aki kitalálta, hogyan lehet betömni a költségvetés hiányát. Az SG.hu szerint a francia Alain Lamassoure a tervei szerint az SMS üzeneteknél 1,5 cent, ill. az email-eknél 0,00001 Euro centet tenne ki az adó.

Az SG.hu egyik április 1-jei írása szerint nálunk elsőként vezetik be, mondván a költségvetés stabilizálása érdekében. A cikk – miszerint nálunk 2007. július 1-jei kezdéssel bevezetik az email és sms adót – nyilvánvaló hoax, de érdemes eltöprengeni azon, hogy egyáltalán lehetséges-e az, hogy az új kormányrendelet értelmében minden hazai távközlési szolgáltatónak kötelező egy olyan szoftvert üzemeltetni a szerverein, amely méri és naplózza a felhasználók e-mail és SMS forgalmát és erről napi jelentést küld az APEH részére. A forgalom utáni adót negyedéves bontásban az APEH a szolgáltatóra veti ki, amely továbbszámlázhatja az ügyfeleinek.

Egy apró pontosítás már az elején szükséges: a leveleket jellemzően nem távközlési cégek, hanem ún. Internet szolgáltatók (ISP-k) küldik, ill. fogadják.

A legnagyobb probléma egy ilyen javaslattal, hogy igazságtalan. Minden adó esetén az a minimum elvárható, hogy az összes érintettre vonatkozzon. Pl. az 50M HUF fölötti értékű ingatlanok adója esetén egyetlen olyan tulajdonos se bújhasson ki ez alól, akinek ilyenje van.

Az email adó azonban azokat sújtaná, akik magyarországi ISP bevonásával leveleznek. Ha egy multinacionális cég a levelezését a külföldi anyavállalat eszközeivel oldja meg, az nem fog ilyen adót fizetni. Akinek saját levelező szerverei vannak pl. egy colocation-ben, az is megússza. A cégen belüli levelezés, ha nem érint hazai szolgáltatót, szintén adómentes.

Ha én ügyfél lennék, komolyan megfontolnám, hogy a levelezésem átteszem a Yahoo-ra vagy Gmail-re, amelyek 1GB tárhelyet biztosítanak. Ki tudja? Ha fizetnék nekik kb. fele akkora havi díjat, mint a jelenlegi szolgáltatómnak, tuti használhatnám az xxx@cegnev.hu alakú email címeimet ezután is. De nem is kell ilyen messzire menni. Ha arról értesülnék, hogy mondjuk Romániában veszti el valami fejes az eszét, és ilyen adót akar bevezetni, tuti indítanék ott egy kampányt, hogy levelezzetek az én szervereimen keresztül – mondjuk az eredeti árnál 30%-kal olcsóbban.

Az is érdekes kérdés, hogyan számlázza ki az adott ISP pl. a vírusos leveleket, a spamet, ill. azokat a leveleket, amelyeknek ugyan nyomuk van a log-okban, de mondjuk egy RBL lista miatt eldobjuk azt? A felhasználók pedig tuti részletes elemzéseket fognak kérni, és nem lennék meglepve, ha a tételek felét megreklamálnák, hogy az valójában spam, ill. a vírusírtójuk is jelzett… Káosz lenne, az már biztos.

Az ominózus cikkben az is gyanús, hogy az APEH felé napi jelentést kell küldeni. Csodálkoznék, ha az APEH ügynökei mostanában nem BSA tanfolyamokra járnának, hogy ki tudják szűrni a kalóz Windows Vistákat.

Végül szolgáltató oldalon is adódhat 1-2 apróság. A hír nem részletezi, hogy milyen szoftvert is kellene telepíteni a szolgáltatóknak a szervereikre, az mennyibe kerül, mennyiben fogja vissza a gépek teljesítményét, mekkora bővítésekre lesz szükség, stb. Egyáltalán: hogyan győződhet meg az APEH arról, hogy az X szolgáltató valóban az összes levelező szerverén telepítette az ominózus programocskát, és az adatait nem hamisítja meg? Adatvédelmi aggályokról pedig még nem is szóltunk: ki fogja elhinni, hogy az APEH szoftver nem olvassa-e el a leveleinket?

De nekem is lenne egy konstruktív ötletem: együnk kevesebbet vacsorára, így nyugodtabban alszunk, nem álmodunk se ördögöset, se üldözőset, és akkor felébredve sem akarunk majd hülyeséget csinálni – mondjuk email adót bevezetni.