A HUP egyik blogjában valaki egy fanatikus Linux-harcos klubot akart alapítani. Az ötletet azonban némelyek lehurrogták (akik nyilván csak a Mikroszoft-Novell paktum ügynökei lehettek). Az eredeti felvetéshez hasonlóan én is pontokba szedem, hogy te miért ne alapíts linuxos klubot.

Aki a létre nem hozott klubnak nem tagja:

1. Az adott feladathoz leginkább megfelelő környezetet használ. Linuxot, ahol az a legjobb választás, BSD-t, ahol az, Solaris-t, ahol az kell, vagy végszükség esetén akár vindozét, ha arra van szükség.

2. Nem fikázza azt aki nem Debian, open/enterprise SUSE, Gentoo, Ubuntu vagy RedHat disztribúciót használ. Egyik sem jobb a másiknál abszolút értelemben, megfelelő tudás birtokában bármelyik nagyon jól használható és stabil környezet lehet.

3. Tisztában van azzal, hogy a hisztérikus anyázás egyetlen ügynek sem használ, sőt inkább elijeszti még azokat is, akik esetleg titokban érdeklődnek a Linux iránt. Ezért a Microsoft-ot nem ellenségnek tekinti, hanem konkurenciának, egy profitorientált cégnek, amely arra törekszik, hogy a felhasználó zsebéből a lehető legtöbb pénzt húzzon ki. Ennek lehet nem örülni, és még ennél többet is: olyan messzire elkerülni a m$ platformot, amennyire csak lehet. Erre azonban – változatos okok miatt – nem mindenki képes teljesen.

4. Elfogadja, hogy az Internet és az informatika nyelve (jelenleg) az angol, ezért nem sír, hogy minden dokumentációt és kernel üzenetet magyarul akar olvasni, hanem inkább angolul tanul.

5. Ha mindenképpen über-hekker akar lenni, megtanul programozni, és részt vesz egy open source projektben.

6. Tiszteletben tartja a törvényeket és a IP-t, ezért nem lop szoftvert (sem), hanem vagy keres egy jól használható és támogatott nyílt forrású terméket, vagy megveszi a zárt forrásút, esetleg a trial/demo/eval verziót használja ingyen.

7. Tisztában van azzal, hogy noha a Linux tényleg ott van a szeren, és egy nagyon jó környezet, de mégsem alkalmas bármilyen feladatra vagy funkcióra. Ezért csak ott hangsúlyozza a Linuxra való átállás előnyeit, ahol az valóban kivitelezhető.

8. Nem definiálja saját részrehajló és irracionális elvárásai szerint az ún. “igazi linuxos” fogalmát.

Bővítenéd/szerkesztenéd a listát? Akkor szólj hozzá te is!

Az Index – khmm … – Anyádat rovatában akadtam egy írásra, amely meglepő esettanulmányokat közölt a Word beépített helyesírásellenőrzőjéről. Ha az ember fia/lánya/… megfelelő kifejezést ír be, akkor az M$ Word felkiált, hogy

Mentesítés esetén pedig rákérdez, hogy

.

A szakácskönyv szerkesztése során pedig új receptet javasol:

A http://www.igenhir.hu/?cikk=1165665317#l címen egyéb nyalánkságot is találhat a nyelvérzékeny olvasó. A teljes igazság érdekében azonban azt is el kell mondani, hogy a Word 2007-ben ezek (meg a felsorolt hibák) nagyja már ki van javítva.

Mostanság olvasok egy könyvet Barry Schwartz-tól “A választás paradoxona” címmel. Azt járja körül, hogy az emberek mi alapján hoznak meg fontos és kevésbé fontos döntéseket. A könyv alapgondolata, hogy minél több lehetőség közül választhatunk, annál nagyobb lesz az elégedettségünk. De csak egy határig. Azon túl már inkább tehernek érezzük a ‘bőség zavarát’.
A könyv segítséget nyújt abban, hogyan érdemes döntenünk az egyes helyzetekben. Csak ajánlani tudom mindenkinek.

Én sem bírtam kihagyni. Itt (is) látható a feltört HD DVD titkosító kulcs:

09 F9 11 02 9D 74 E3 5B D8 41 56 C5 63 56 88 C0

Néhány link a jobb megértéshez, hogy mi is ez:

What’s Happening with HD-DVD Stories?
Digg This: 09-f9-11-02-9d-74-e3-5b-d8-41-56-c5-63-56-88-c0
Online lázadás a Digg-en
Veszélybe kerülhet a Digg jövője

Ha vannak igazi nagy tragédiák az életben, akkor a 3. biztosan az, hogy egyszer meg kell halnunk. Az Index Tudomány rovatában jelent meg egy cikk a fenti címmel, amely szerint az amerikai Salk Intézet kutatói arra jöttek rá, hogy az ember életének hosszát génjei határozzák meg. A sportos életmódról, vörösborról és a szexről ezután sem kell lemondanunk, csak éppen nem élünk ezektől (sem) tovább. Úgyhogy ha valaki ezektől egyébként viszolyog, és csak a hosszabb élet reményében tette – orrát befogva – az nyugodtan abbahagyhatja.

Némely tudósok a PHA-4 nevű génben bíznak – férgeknél már ígéretes eredmények vannak. Ki tudja, hogy ez valaha is működni fog-e az embernél, és ha igen, mikor. Addig is kipróbálhatjuk azt, hogy a szokásos étel mennyiség 20-30%-t elhagyjuk, cserébe akár 20-30%-kal tovább élhetünk. Állítólag.

Emlékeim szerint a magyar férfiak születéskor várható élettartama jó 65 év körül van, ami finoman szólva a közelében sincs a gerontológusok által lehetségesnek tartott 120 évnek. Na mindegy, van még addig 30 jó évem, aztán ha még addig sincs meg a csodagén, akkor még mindig ráérek kipróbálni, mennyit dob még az élettartamomon az, ha 20-30%-kal kevesebbet eszek. Az a hagyományosan kevés nyugdíj biztos segíteni fog benne.

Ki tudja, mi sül ki belőle a végén, még az is lehet, hogy egy magyar film folytatása, és (tán) sose halunk meg.

Spamszűrő választásakor nem csak az ár, teljesítmény, pontosság, adminisztrációs igény, használhatóság és terméktámogatás számít, hanem hosszú távon az is, hogy az adott termék nyílt vagy zárt forráskódú.

A zárt forráskódú termékek számos hátránnyal rendelkeznek. Először is sokkal lassabb a fejlesztésük, mint a nyílt forráskódú termékeké. Az is negatívum, hogy nekünk kell megfizetnünk az alkalmazás marketingköltségeitől kezdve, a felesleges funkciók fejlesztésének költségein át, a gyártó cég csapatépítő kirándulásának cehjével bezárólag mindent. És sokszor az sem enyhíti a borsos terméktámogatás díját, hogy adott esetben zöld számon panaszkodhatjuk ki magunkat, ha a program nem úgy működik, ahogyan mi azt szeretnénk. Az meg már csak a hab a tortán, hogy kritikus biztonságú környezetben mindig nyugtalanságra ad okot az a tény, hogy nem tudjuk, egészen pontosan mit is csinál az adott gyártó terméke.

A nyílt forráskódú megoldások mentesek az előbb felsorolt nyűgöktől, de hogy az élet mégse legyen ilyen rózsás, ezeknek jellemzően a terméktámogatás a gyenge pontjuk, ill. az ún. busz-faktor (=mi lesz a termékkel, ha az egyetlen fejlesztőt elüti a busz?). Hiába vannak levelező listák, FAQ oldalak vagy akár éjszakai személyes telefonkapcsolat lehetősége a fejlesztővel, ez mégsem az igazi egy kkv számára.

Szerencsére van megoldás, lehetséges a 2 forma előnyeit ötvözni. Vannak ugyanis olyan kereskedelmi cégek, amelyek nyílt forráskódú termékeket ill. azokhoz kapcsolt szolgáltatásokat, pl. terméktámogatást árulnak. Így a forgalmazott termék továbbra is nyílt forráskódú, annak minden előnyével (gyors fejlesztés, költséghatékony terjesztés, ingyenes hozzáférés, …), ráadásul a kereskedelmi cég – a hasonló cégek közötti verseny következtében – a zárt forráskódú megoldásoknál olcsóbb szolgáltatást, ill. terméktámogatást biztosít.

Akármelyik szektorban is működjön vállalatunk, az egyre erősebb verseny már rövidtávon is a működési költségek (ide tartozik az informatikai rendszer birtoklásának költsége is) lefaragására, azaz a költséghatékony megoldásokra kényszerít minket. Bár Magyarországon ez a modell még gyerekcipőben jár, de reményeim szerint középtávon a vállalatok minden bizonnyal a kereskedelmi támogatással rendelkező nyílt forráskódú megoldásokat fogják preferálni.