Egy időben a Google adsense programja futott a bal oldalon, majd bizonyos okok (talán egy szélsőjobbos spammer?) közreműködése miatt a Google meglehetősen inkorrekt módon (értsd: rosszindulatú bemondásra, anélkül, hogy egy magyarul is beszélő google alkalmazott megnézte volna a “problémás” bejegyzést) letiltotta ezt a szájtot az adsense programból.

Ezek után kipróbáltam az etarget szolgáltatását, aminek valahogy olyan magyar narancs íze van: szép is jó is, meg a miénk, de azért annyira nem ügyes, mint az adsense. Mert amíg a Google releváns (anti-spam) hirdetéseket helyezett el a web oldalamon, addig bár ilyenek is vannak az etargetnél, de egy nagy halom inreleváns is. Szó, ami szó, összegeztem kb. fél év etarget bevételeit, és nem telt sokáig kiszámolni, hogy az első kifizetésem ebben az ütemben haladva 15 év (bocsánat: egész pontosan 14,5 év) múlva lesz.

Én igazán megbecsülöm a keveset is, meg biztos jól jönne majd az a pénz nyugdíjkiegészítésként, de mégis úgy döntöttem tegnap, hogy egyelőre hanyagoljuk a kereskedelmi reklámokat, és inkább olyan “hirdetéseket” helyezek el a bal oldalon, amelyek több ember érdeklődésére számot tartanak. Jelenleg a Spamtelenül című könyvem reklámja és a szeptemberi Hacktivity konferencia szerepel ott.

Hamarosan elkészül egy a kifejezetten az otthoni felhasználóknak ill. néhány fős kisvállalkozásoknak szánt anti-spam szolgáltatás reklámja is, amelyen már a végső simításokat végzem. És nem lesz többé mindennapi házifeladat a spamek kézi törlése, mert egy statisztikai szűrő* fogja levenni ezt a terhet a megfáradt emberekről.

*: némi egyéb extrával megspékelve.

Jó 2 hónapja jelent meg az SCMagazinban David Kelleher, a GFI kutatójának egy cikke Get educated about spam címmel.

Mivel a mai, modern anti-spam szoftverek hatékonyan képesek semlegesíteni a spamet, ezért a spammerek a leggyengébb láncszemet vették célba: az emberi természetet. Az átlag felhasználó ugyanis kiváncsi, de legalább hiszékeny. A spammerek pedig kíméletlenül ki is használják ezt.

Ezért ahelyett, hogy a gagyi termékeiket nyomnák a spamben, és amelyeket azonnal szétcincálnának a spamszűrők, inkább kvázi-eredeti tartalommal szórják meg a népet, amely az embereknek a bármilyen jogi vonatkozású témával kapcsolatos félelmeire épít.

A cikk szerint a spam ellen 3 fronton kell harcolni. Az első kettő egyértelmű: használj anti-spam, anti-phishing, ill. anti-vírus szoftvert, és ellenőrizz le minden letöltést, ill. levelet.

A harmadik lépés az oktatás. A felhasználóknak el kell mondani (és sűrűn emlékeztetni őket), hogy ne nyissák meg a gyanús e-maileket. Akkor sem, ha hitelesnek tűnik, mint pl. egy – látszólag – az xy hivataltól érkező levél. Ezek ugyanis soha nem elektronikus levelet használnak arra, hogy folyamatban levő jogi ügyekről tájékoztassák az embereket, hanem hagyományos postai leveleket.

Általában véve elmondható, hogy a cégek, bankok és online kereskedők sose kérnek bizalmas információkat e-mailben, akármit is állítson a levél. Ha a levél hitelesnek tűnik, egyeztessünk a bankkal vagy a levelet küldő céggel, hogy valóban ők küldték-e?

Végül egy másik tanács, hogy sose kattintsunk a gyanús levélben szereplő linkre. És egy utolsó: ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor az rendszerint hamis.