2010.09.01.
Hogyan védekezzünk a veszélyes emailek ellen?

A fenti cÃmen jelent meg egy Ãrás az ITBN honlapján.
A cikk az elején tudatosÃtja, hogy “a legtöbb kártékony email azért érkezik meg hozzánk, mert valamire szüksége van tÅ‘lünk. Valamire, ami a miénk. Ez lehet a bankszámlaszámunk, a személyes adataink, a számÃtógépünkön tárolt adatok vagy éppen maga a számÃtógépünk távoli irányÃthatósága. Minden beérkezÅ‘ emailt ilyen szemmel kell kezelnünk.”
Azt is jó tudni, hogy az emaileket könnyű hamisÃtani (noha ez ellen védekezni is lehet, pl. SPF, DomainKeys, ill. digitális aláÃrás). A javaslat az, hogy “minden levél megnyitása elÅ‘tt alaposan nézzük meg a feladót és a tárgyat.” Ez mindenképpen hasznos, de sokszor nem elég. FÅ‘leg, ha a támadó úgy jutott hozzá az email cÃmünkhöz, hogy ellopta az egyik levelezÅ‘patnerünk cÃmlistáját. Ezért, ha megnézzük a levél feladóját és tárgyát, akkor nézzük meg a levél útját (Received: sorok), ami még biztosabban jelzi, ha a levél szokatlan helyrÅ‘l jött.
A következÅ‘ jó tanács, hogy “gondolkodjunk el, hogy életszerű-e a szituáció.” Ha valaki csak ezt az egyet megfogadja, már nem fog pénzt utalni, hogy megkaphassa a sok millió Eurós spanyol lottó nyereményét.
Az adathalászok gyakran manipulálják a HTML mellékletben szereplÅ‘ linkeket. Ez ellen azt szokták tanácsolni, hogy ne kattintsunk rá a linkre, hanem gépeljük be mi a cÃmet a böngészÅ‘be. Noha ez biztonságos, de ki az, aki egy hoszú, jól felparaméterezett weboldal cÃmet kézzel bepötyög? Az sajnos nem elég, amit a cikk állÃt, hogy “az egérrel a szöveg fölé állunk és leolvassuk az aktuális levélolvasó alkalmazás (pl. Outlook) által kiÃrt VALÓDI kapcsolat cÃmét.” Úgy hallottam, hogy még ezt is manipulálni lehet.
További árulkodó jel a levél nyelvezete, nyelvtani hibái. Jó, ha ezekre is figyelünk. Csak az a kár, hogy az “újmagyarul” beszélÅ‘ emberek nem túl erÅ‘sek ebben.
Megfontolandó az a tanács is, hogy az “otthoni gépeken friss vÃrusvédelmi szoftvert, adathalász és kártékony programok elleni szoftvert valamint személyi tűzfalat mindenképpen üzemeltessünk.”
Még sok jó tanács van a cikkben, amit érdemes elolvasni, de egy fájó módon hiányzik: használj egy jó tartalomszűrÅ‘ alkalmazást a levelezÅ‘szerveren, ami véd a vÃrusok, spamek és adathalász levelek (nagy része) ellen.

Ennek az a praktikus oka, hogy hiába a sok jó tanács, ha a felhasználóknak (és a biztonsági szakembereknek is) maga a felhasználó a legnagyobb ellensége, mert figyelmetlen, óvatlan, és sokszor irracionálisan viselkedik. Ezért jobb az, ha mi védjük meg a felhasználót attól, hogy a veszélyes levelekkel találkozva valami nagy hülyeséget csináljon. Persze, ettől függetlenül jó, ha észnél van.




