A túlélésért küzdenek az amerikai kuponoldalak – hátha ha a magyar piac is tisztulni fog egy kicsit

Az Indexen jelent meg A túlélésért küzdenek az amerikai kuponoldalak címmel egy cikk, ami szerint nem kicsi kakában vannak a tengerentúli kuponos cégek.

Az induláskor a kiskereskedelmi modellt szerették volna megváltoztatni, ami olyan sikeres volt, hogy mára a túlélésért küzdenek. Pl. a Groupon részvényeinek értéke az előző 1 évben 90%-ot esett. Hogy ez nem Groupon-specifikus probléma, azt az is mutatja, hogy “nyilvánvalóvá vált, hogy a közösségi vásárlós oldalak üzleti modellje életképtelen. Ezt már többször jelezték szakértők, először még a Groupon tőzsdére lépése előtt. Akkor még senki nem hallgatott rájuk, pedig az idő őket igazolta.”

Ez az egész abból a szempontból érdekes most, hogy a szörnyen kicsi magyar piacon is gombamód szaporodnak a kuponos oldalak. Van pár nagyobb szereplő, és vannak a ‘futottak még’ kategóriába eső kupontemetők, akik mindent megtesznek (=értsd: spammelnek, ahogy a csövön kifér), hogy a felszínen maradjanak.

“A Groupon és a hasonló kuponoldalak azzal érvelnek a modell életképessége mellett, hogy az mindenkinek megéri: a vásárlónak azért, mert féláron kap szolgáltatásokat, a kereskedőnek pedig azért, mert sok vevője vagy ügyfele lesz. Az elemzői kutatások azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítják, az akciók lezárultával a kereskedők több mint harmada nem akar még egyszer részt venni újabb Groupon-ajánlatokban.”

Ezt mondjuk nem is csodálom, főleg Magyarországon nem, ahol az ember 5 Ft-ért a másik boltba megy.

“Egy a Reuters által idézett kutatás szerint a megkérdezett kereskedők 32 százaléka veszített az üzleten, és 40 százalék mondta azt, hogy a kuponoldalakkal való szövetkezés kevésbé hatékony, mint más marketingtevékenység. A legfőbb indok, amit emlegetnek, hogy túl magasak a cég által kért közvetítői díjak, és nagyon kevés a visszatérő vásárló.”

Hogy mennyiért közvetítenek a hazai kuponos cégek, azt nem tudom, de arra bátran mernék fogadni, hogy a visszatérő vásárlók száma itt is nagyon kevés. Márpedig pont a visszatérő (és aztán már teljes árat megfizető) vásárlók miatt érné meg a hazai cégeknek – ha így aligha éri meg.

A cikk szerint az egyik hazai kuponos oldal már viszonylag az elején egy más modellt választott, hogy elkerülje a Groupon sorsát. Azok a kis szereplők – pl. Kupon Diszkont, Kupon Bónusz, KuponGroup, Alkuguru – akik spamben tukmálják a kuponjaikat (az egyik kuponos spammer pl. nem szégyellt 6(!) termékkel kiállni a standra) – aligha kerülhetik el a sorsukat: a jól megérdemelt süllyesztőt. Amelyik pedig bukik, az legalább a spammelést is abbahagyja.

Apropó spam: érdekes, hogy a nagyobb, a hírnevükre valamit is adó kuponos oldalak nem spammelnek, ők hallottak már a feliratkozás megerősítéséről. Ezzel ellentétben a kis, amatőr, futottak még kuponos cégek, amelyekről ordít a gagyiság, számára a marketing egyet jelent a spammeléssel. Talán nem tévedek nagyot, ha azt jósolom, hogy a kutya sem vog utánuk vonyítani, amikor eltűnnek a ködben.

XFS project kvóta

/etc/fstab:

/dev/vol1/piler /var/piler xfs defaults,pqnoenforce 1 2

umount /var/piler

mount /var/piler

echo “11:/var/piler” > /etc/projects

echo “piler:11” > /etc/projid

xfs_quota -xc ‘project -s piler’ /var/piler

xfs_quota -xc ‘report -p’ /var/piler

Project quota on /var/piler (/dev/mapper/vol1-piler)
                               Blocks                     
Project ID       Used       Soft       Hard    Warn/Grace     
---------- -------------------------------------------------- 
piler             168          0          0     00 [--------]

Open source email archiválás

Az emaileket archiválni jó, aminek több előnye is van:

1. üzleti folytonosság biztosítása katasztrófa esetén

Az emailek egy másolatban megtalálhatóak az archiváló gépen, így a központi mail szerver lehalása esetén is elérhetőek a levelek.

2. hatékony storage menedzsment

Az archiváló gép tömörítés és deduplikáció használatával csökkenti a szükséges diszk igényt.

3. jogszabályoknak való megfelelés

A különböző iparágak szereplőit különböző jogszabályok kényszerítik a levelek több évig való megőrzésére. Egy jó email archiváló rendszer a jogszabályoknak megfelelő módon tárolja a leveleket.

4. Gyors keresés a mailbox-okban

A full text keresés segítségével gyorsan meg lehet találni a keresett leveleket.

Ha te is nyílt forrású email archiváló megoldást keresel, akkor bizonyára te is tapasztaltad, hogy nem valami nagy a felhozatal. Szerencsére nem olyan régen lépett a porondra a piler, ami növeli a választékot. Érdemes is kipróbálni a pilert, mert a (nyílt forrású) alternatívákhoz képest többet ajánl funkcióban.

Hogyan készítsünk hatékony CAPTCHA védelmet?

Ma már a legtöbb helyen ún. CAPTHCA kódokon kell átverekednünk magunkat, ha online szolgáltatásokat akarunk használni. Ennek az az oka, hogy ezek a (általában) képek hatékonyan megvédenek minket a robotoktól. Egészen eddig.

A Help Net Security How to create effective CAPTCHAs című írásából megtudhatjuk, hogy kutatók egy CAPTCHA-törő szoftvert készítettek, hogy kiderüljön, milyen a jó és milyen a rossz CAPTCHA védelem.

Egy csomó site képes kódjait próbálták meg feltörni, és a legtöbbet sikerült is.

captha
(Forrás: Help Net Security)

Volt, amelyiket könnyebben, volt, amelyiket nehezebben, de a fenti listából csak a Google és a reCAPTCHA képeivel nem boldogultak.

A teszt rámutatott, hogy sokkal nehezebb a támadók dolga, ha
– változö a CAPTCHA kód hossza
– random méretűek a karakterek
– hullám effektet tartalmaz
– véletlenszerű vonalak szelik át a képet

A legjobb, ha ezt mindet együtt alkalmazzuk, ill. lehet logikai feladványt is tenni bele: nem a képen látható számokat kell beírni, hanem egy művelet eredményét.

Persze, a legjobb CAPTCHA sem véd a “biorobotok” ellen, akik pl. afrikai netkávézókban bérmunkában fejtik meg az eléjük kerülő CAPTCHA kódokat.

A kutatás teljes anyaga: itt

Börtsök András előadása a Networkshop-on a NoSpamMail nevű kihelyezett spamszűrő megoldásról

Az előadás a 2011.04.28-án hangzott el a Networkshop-on Integrált spam, vírus, phising és hálózati védelem az elektronikus levelezésben címmel, amelyben Börtsök András a @NoSpamMail.hu kihelyezett spam+vírusszűrő rendszerét ismertette. Az előadást hallgatva/nézve pár komment azért kikívánkozik belőlem, íme.

Megtudtuk azt, hogy 2010-ben a világ összes email forgalmának mindössze a 4,4%-át adták a hasznos levelek. Ez azért is furcsa, mert egyrészt egyáltalán ki az, aki látja az ÖSSZES emailt, ami azért kellene egy ilyen számításhoz. A másik apróság meg az, hogy (kis túlzással) szinte zsinórban kapcsolják le a botneteket, ami azt jelenti, hogy jelentősen csökkent a világhálóra zúdított spam mennyisége. Szóval én a saját 80% körüli hasznos levél arányommal (mondjuk én zsákszámra kapom a ham leveleket) egy kissé hitetlenkedve csóválom a fejem e számok láttán.

A hagyományos felállással (amikor egy cég smtp szervere közvetlenül fogadja a leveleket) az a gond, hogy a szerver “ki van nyitva”, hogy mindenhonnan fogadni tudja a leveleket, és ez azért baj, mert a spammerek előszeretettel támadják a levelezőszervereket.

Azt csak halkan kérdezem, hogy miért jobb akkor egy kihelyezett spamszűrő megoldás, mint pl. a @NoSpamMail, ha egyszer azt is ki kell nyitni? Arról nem is beszélve, hogy egy magára csak egy kicsit is adó vállalatnál tűzfal védi a cég szervereit. De ha “csupaszon” is állna kint az Interneten, a 25-ös tcp port mellett akkor legfeljebb csak egy szűrt 22-es lenne elérhető, ami szerintem akár elfogadható is lehet.

A védekezés, az előadó szerint, 3-féle lehet. Az első (A) a felhasználó gépére telepített, ami nem túl hatékony, és adminisztratív nehézségek, stb. is felmerülnek.

A másik az SMTP szerverre telepített megoldás (B), aminél licence- és frissítési problémákat azonosított az előadó. Elmondta azt is, hogy hát ebben a felállásban a céges SMTP szerver nagy terhelést kap, és nem annyira hatékony, merthogy kevesebb szűrési szinttel dolgozik, mint egy professzionális megoldás. Ja, és nem annyira kifinomultak. Ezeket az állításokat majd később igyekszem árnyalni.

A harmadik megoldás (C) pedig a célhardver, pl. valamilyen spamszűrő appliance alkalmazása. Ezeket bonyolultnak nevezte az előadó, és a frissítéseket nevezte aggályosnak, ill. kevesellte a spamszűrő szintek számát. Bár én nem ilyen dobozokban utazom, de ezt a ronda csúsztatást nem hagyhatom szó nélkül. Noha Börtsök nem említett konkrét terméket, de egy ilyen célhardverhez (+a rajta futó szoftverhez) jobb helyeken jár rendszeres frissítés, támogatás, meg minden olyan nyalánkság, amit a vásárló megfizet. Ami pedig ezek bonyolultságát illeti, volt módom kipróbálni pl. az IronPort C160-as dobozát, ill. láttam a Barracuda screenshot-jait, szóval ezek alapján annyit bizton állíthatok, hogy vannak értelmesen összeállított, nem pilótavizsgás termékek is.

Mi hát a legjobb megoldás a levélben terjedő spamek és más ártó dolgok ellen? Hát a kihelyezett megoldások, mint pl. a NoSpamMail. Ez egyébként egy “korszerű, integrált védelmi rendszer” – legalábbis ezt mondta róla az előadó, akármit is jelentsen ez.

A kihelyezett megoldásnak az az előnye, amint arra helyesen mutatott rá az előadó, hogy kímélik a cég infrastruktúráját. (De milyen áron? Erről azonban majd később…) A felhasználók mailbox-ába meg sem érkezik a káros tartalom – mondjuk úgy lett volna szép, hogy ezt a feature-t a B és C megoldások esetén sem hallgatja el, hiszen ez jellemzően azok esetében is megoldható.

Az email parkoltatás sem igazán csak a NoSpamMail előnye, hiszen ezt az SMTP protokoll “gyárilag” tudja, azaz a B és C megoldás esetén is elérhető, ha esetleg elérhetetlenné válna a céges SMTP szerver.

Ennek a megoldásnak előnye a többszintű szűrési rendszer – legalábbis az előadó szerint. Őszintén szólva nem igazán értem, hogy ez miért előny? A több nem biztos, hogy jobb is. Csak a tisztázás végett: nem vetem meg azt, ha több réteg gyomlálja ki a spamet, de ne essünk abba a hibába, hogy azért választunk egy x megoldást egy másik z megoldással szemben, mert az előbbiben öttel több elemű a szűrési folyamat.

A következő dián látható volt, hogy a NoSpamMail-nél milyen szűrési rétegek vannak: “etikett”, RBL, greylisting, SpamAssassin, clamav, meg pár közelebbről meg nem nevezett saját megoldás. Az a kisebbik furcsaság, hogy az előadó az “igaz pozitív spamek” és a “hamis pozitívok” egzotikus kifejezéseket használta a “spamek” és a “fals pozitív hibák” helyett. Az jobban meglepett, hogy gyakorlatilag elsíklott a saját megoldások felett, noha amiről szólt, az egy teljesen sima, extrák nélküli, open-source elemekből felépített közepes hatékonyságú kombó.

Szóba került az is, hogy a gmail-nek van kimenő spamszűrése, ezért nem valószínű, hogy onnan spameket kapunk. Ez azonban téves konklúzió. A spammerek egyre inkább a feltört ingyenes email account-ok (pl. gmail, freemail.hu, stb.) felé mozdulnak el, és bizony kapok ezektől a szolgáltatóktól is spamet.

Börtsök beszélt arról, hogy a tartalomszűrő rész nagyon fontos, és hogy a fals pozitív hibák bizony kritikusak. Ebben igaza van, és biztos abban is, hogy szerinte sok spamszűrő itt vérzik el. Ha számít neked valamit, a NoSpamMail-nél van karantén feature is.

A leginkább vitatható állítás pedig most jön: a NoSpamMail-nél az elmúlt 4 évben nem volt fals pozitív hiba. Ha ez így van, akkor ez bizony világrekord, de erről majd később.

A kihelyezett megoldásoknak azért megvan a létjogosultságuk, mert az előadó szerint ezek naprakész megoldások, redundáns kiszolgást biztosítanak, nem kell speciális szakértelem az ügyfélnél, nem kell extra hardver (mondjuk a B megoldásnál sem kell), elég egy DNS rekord módosítás (az MX rekordokat kell átírni). A NoSpamMail szolgáltatásának ára dolgozónként mindössze 1 kávé ára (1-200 forintot mondott az előadó).

Az külön érdekes volt, hogy valahol egy céges levelező szervert az mentett meg, hogy a spam- és vírusszűrést kiadták bérmunkába a NoSpamMail-nek, mert hogy a szervernek így kevesebb dologgal kellett foglalkoznia. Én ezt el is hiszem, mert valóban vannak erőforrászabáló antispam megoldások.

Hogy egy kicsit nagyobb kedvet csináljon a hallgatóságnak a NoSpamMail iránt, záró slide-ként egy pesszimista 2011-es előrejelzést mutatott, miszerint a spam mennyisége csak folyton nő (én ezt mondjuk nem hiszem, ld. fentebb), és hogy 8x több a kártékony tartalom. A számok hiteléből azért levon egy kicsit, hogy még azt sem tudtuk meg, mihez képest…

Eddig az előadás, ill. annak kritikája. Viszont volt pár fogós kérdés is a végén. Igyekeztem a metakommunikációs finomságokat is visszaadni, ami kegyetlenség az előadóval szemben, mert izgul, meg kellemetlenek a kérdések, és én pl. már habogtam párszor az előadást követő kérdésekre válaszolás közben. De mégis úgy gondolom, hogy ezek is segítik a hallottak befogadását.

Q1: Mit csináltok (eltárol, eldob, vagy visszautasít) az azonosított spamekkel?
A1: Van, amit eldobunk, van, ami a karanténba kerül.

Q2: Hozzáfértek-e az intézmény email címeihez, vagy a nem létező címekre érkező leveleket is továbbítjátok az intézmény szervere felé?
A2: Nem ismerjük a valid email címeket, ezért mindent továbbítunk az intézmény levelezőszerverének (ha az nem spam).

Q3: Ez a rendszer akkor részt vesz a backscatter generálásában, ami ellen pedig ez a rendszer küzd is?
A3: (a kérdés egy kissé zavarba hozta az előadót…) […] de csak ha jó levél…

Q4: Az lenne a legjobb, ha minden SMTP szerver, ami a leveleket kezeli, ismerné a pontos címlistát, így kapásból el tudná hajítani a nem létező címekre küldött leveleket. Mert amúgy bounce-ot kell generálni…
A4: Igen, de ezt az email rendszer csinálja. A NoSpamMail gépek nem tudják, melyek a valid email címek. Ezt az intézménynek kell megoldania.

Q5: De ez nem feltétlen helyes konfiguráció..
A5: Más a spamszűrés, mi nem tudjuk, hogy az a cím valós-e…

Q6: Említetted, hogy mindenféle (pl. fekete) listákat is használtok, amelyek alapján azonnal visszadobjátok a leveleket. Nekem ezekkel a listákkal rossz tapasztalataim vannak: könnyű felkerülni (még ha nem is küldesz spamet) [páran bólogattak], de nehéz lekerülni. Ha ilyen listák alapján visszadobtok leveleket, akkor honnan tudjátok, hogy 1 fals pozitív hibátok sem volt, ha azt át sem vetted, és semmi nyoma nincs?
A6: Iiiigen… köszönöm a kérdést, nagyon jó a kérdés… Azt, hogy 1 fals pozitívunk sem volt, azt a mi elemzésünk alapján… Valóban probléma, hogy könnyen fel lehet kerülni egy feketelistára, de ha nem használnánk feketelistát, akkor elég nagy lenne a káosz. Ilyenkor az ügyfeleiknek nagyon hamar jelezzük, hogy feketelistán van… sokszor mi intézzük el, hogy lekerüljenek onnan.

Q7: De nem a te ügyfeled kerül fel rá, hanem a te ügyfeled ügyfele…
A7: Öööö, értem. Sajnos, ha valaki feketelistára kerül, hát igen… ez egy probléma. De mondom, ha nem használnánk feketelistát, akkor akkor akkor meg nagyon nem lenne olyan szinten a … hát …. jó.

Itt ért véget a felvétel. Azt azért el kell ismerni, hogy nagyon ott vannak a kérdések, és az előadó láthatóan zavarba jött.

A Q1-re adott válasz teljesen jó.

A Q2-3-4-5-ben feszegetett kérdésre azonban az a helyes válasz, ha a NoSpamMail ismerné az összes ügyfelének összes valid email címét, és már ő eldobná az érvénytelen címzetteknek szánt leveleket. A kérdező ezt jobban látta az előadónál.

Az utolsó kérdés pedig alaposan rámutatott egyrészt a feketelisták gyenge pontjára: a fals pozitív hibák aggasztó számára, másrészt arra, hogy a NoSpamMail statisztikája (amely szerint pedig nulla fals pozitív hibát vétettek 4 év alatt) egy kalap kutyagumit nem ér. Kiváncsi vagyok, elhitte-e bárki is ezt a számot.

De az is kiderült az előadó habogásából, hogy a széles körben elterjedt SpamAssassint használva nagyon észnél kell lenni, hogy mekkora terhelést engedünk rá, mert meglehetősen erőforrásigényes, és nyilván ezért kell egy zsák feketelistával megszabadulni egy csomó (jó) levéltől (is).

Konklúzió? Azt hiszem, el kell mennem a jövő évi Networkshop-ra, és bemutatni, hogy van az intézmények, vállalatok számára egy ennél klasszissal jobb B megoldás…

citromail levelezési probléma – avagy a béna spamszűrés esete

Update:

Ez nem a citromail vagy az azt üzemeltető Central Digitális Média Kft blogja. Ez egy magánszemély blogja, amiben szóba került, hogy a citromail szolgáltatás finoman szólva ***talicska. Ezért a citromail szolgáltatását érintő kérdésekre nem tudok (helyettük) válaszolni. Ezeket a kérdéseket az érintett üzemeltetőnek tegyétek fel!

citromail bénák vagytok

Ha citromail felhasználó vagy, akkor jó esélyed van, hogy bizonyos leveleket nem kapsz meg. Ennek az az oka, hogy a citromail, többek között, egy meglehetősen szokatlan ellenőrzést használ: ha a MAIL FROM után megadott envelope cím domain nevének nincs MX rekordja, akkor a citromail az alábbi hibával utasítja el a levelet:

<xxxxxxxx@citromail.hu>: host server30.citromail.hu[91.83.45.30] said: 550
5.1.0 <xxxxxx@xxxxx.acts.hu> sender rejected. can’t find a valid MX for
sender domain / Sajnaljuk! Nem beazonosithato valodi MX a kuldo domain-hez!
(in reply to MAIL FROM command)

Meg is kerestem a hibával a citromailt, és azt a választ adták, hogy

“Ezt a hibaüzenetet azért kapta, mert a küldő domain nem rendelkezik érvényes MX DNS rekorddal. Az acts.hu domain valóban rendelkezik MX rekorddal, azonban a xxxxxx.acts.hu nem rendelkezik érvényes MX rekorddal. Javaslom, hogy módosítsa a küldőt, vagy adjon hozzá MX rekordot a xxxxxx.acts.hu domainhez.”

Ezt azonban nem tudtam elfogadni, ezért megkérdeztem, hogy ez az MX ellenőrzés mégis mire jó? A feladó email címének ellenőrzéséhez ugyanis erre nincs szükség. A válasz:

“A spam szűrés egyik legalapvetőbb lépése, hogy a küldő MX bejegyzését visszaellenőrzi a fogadó fél. Ha ilyen bejegyzéssel nem rendelkezik a küldő oldal, valószínűleg egy otthoni számítógép, valamilyen potenciális spam terjesztő. Ez nem a CitroMail specifikus beállítása, a levelezés kezelésének megszokott és elfogadott módja. Nincs rá lehetőség, hogy ezt az ellenőrzést megszüntessük.”

Itt azonban otromba csúsztatások vannak. Ugyan mindig akad 1-2 tehetséges email szolgáltató, akik valami bizarr dolgot találnak ki, hogy a saját felhasználóikat bosszantsák, de az egyszerűen nem igaz, hogy az MX ellenőrzés az ‘egyik legalapvetőbb‘ spamszűrési mód.

Mert az teljesen rendben van, hogy egy domainnek, pl. @bela.hu jó, ha van MX rekordja. Na de ha az előbbi domainben pl. a teszt.bela.hu gép emailt küldene a teszt@teszt.bela.hu címről (és a teszt.bela.hu-nak van korrekt A-rekordja), akkor mi a probléma?

A citromail állításával ellentétben az MX rekord ellenőrzése nem megbízható módja azt eldönteni, hogy a küldő gép egy szerverteremben lévő SMTP szerver, vagy egy ADSL vonal végén lógó otthoni gép. Már csak azért sem, mert a zombik jellemzően egy érvényes domain nevet adnak meg a feladó címében.

Kértem tőlük azt, hogy kapcsolják ezt ki, és alkalmazzanak más ‘alapvető’ megoldást, de nem voltak rá hajlandóak. Még tettem egy utolsó kísérletet, és kértem, hogy tegyék a gépemet fehérlistára. Erre sem voltak vevők. Folyton azt hajtogatták, hogy legyen az xxxxxx.acts.hu-nak MX rekordja. Én azonban úgy voltam vele, hogy egy idétlen ingyenes email szolgáltató kedvéért nem fogok. Ha a @gmail és a yahoo! elvan enélkül, akkor a citromailnek sem kellene túlzottan keménykednie.

Egy apró kellemetlen mellékhatása azért van a dolognak: a @citromail.hu címekre nem tudok levelet küldeni az xxxxx.acts.hu gépről. De annyi másik hasonló, viszont értelmesebb spamszűrést használó, ingyenes email szolgáltató van, hogy inkább őket válaszd, mintsem a citromailt.

Mégsem lepte el az internetet a levélszemét

Az origó 2011-es cikke a jelenlegi spam helyzetről. 2 gondolat erejéig én is szót kaptam benne. Ezen felül azért lenne pár megjegyzésem a cikkhez.

Noha a spam levelek száma valóban kevesebb, mint a McColo 2008 őszi lekapcsolása előtt, de azért korai lenne még temetni a spamet. Annak persze örülünk, hogy a (jellemzően) angol nyelvű spamek száma csökkent, de a magyar spammerek egyre pofátlanabbak lesznek. Egyre több olyan gagyi vállalkozás van, amelyik spam kampánnyal próbálja meg fellendíteni az eladásokat.

Talán nincs is olyan szektor, amelyik ne lenne spammerekkel fertőzve. Megtalálhatjuk a spammerek között az oktatás biznisz résztvevőit, a turisztikai szolgáltatók, a rendezvényszervezők, különféle pénzügyi szolgáltatókat (és csalókat is), önjelölt marketing gurukat (olvasd: lúzereket), kereskedőket, és – sajnos – az informatikai ipar képviselőit is.

A jó hír azonban az, hogy mindegyik szektorban vannak tisztességes vállalkozók is, így ha valaki a pénzét inkább becsületes embereknél akarja elkölteni (a spammerek azonban nem ilyenek), annak is van választása.

Az origó cikkére visszatérve, azért sincs még eltűnőben a spam, mert a spammerek nagyon kreatívak, és mindig újabb (ingyen használható) csatornákat keresnek, amivel elérhetik a felhasználókat, ill. még mindig vannak olyan emberek, akik nem értik, miért baj az, ha a pénzüket spammereknél költik el. Így a spammereknek – egyelőre – megéri kéretlen levelekkel beborítani az Internetet.

Nyugdíjba küldi az IPv6 a feketelistákat?

Jelentjük alássan, elfogytak az IPv4 címek. Mit tehet ilyenkor az ember fia? Átnyergel IPv6-ra, amely a v4 4 milliárd (2^32) címével szemben 340,282,366,920,938,000,000,000,000,000,000,000,000 (2^128) címet tartalmaz, szóval egy kicsit azért többet.

Mi köze ennek a spamhez? Csak annyi, hogy sokan használnak feketelistákat az ismert spammerek ellen. Az IPv6 világában azonban ez valószínűleg idejétmúlt technológia a v6 óriási címtartománya miatt. Egy spammer simán megteheti azt is, hogy egyetlen címről csak egyetlen spamet küld – legalábbis Stuart Paton, a Cloudmark senior mérnöke szerint.

A The Register hozzáteszi, hogy nem a spamszűrés az egyetlen, amely a feketelista végével problémák elé nézhet, hanem pl. a DoS támadások forrásainak blokkolása, a kattintás csalások és a kereső manipuláció elleni védelem is erősen épít a feketelistákra.

Az IPv6-ra átállás folyamatos lesz, eltart majd egy darabig, és nem egyik napról a másikra fog mindenki ilyen címet kapni. Paton azt javasolja, hogy a szolgáltatók blokkolják a v6-os címek felől érkező leveleket, kivéve a saját előfizetőikét.

A Symantec szerint ha el is fogytak a v4-es címek, de az összes IP-cím számához képest csak kevés valódi levelezőszerver van a világon, és szerintük a v4-es címekkel egy elég hosszú ideig tartó kereskedés fog kezdődni.

Magyarországon csak kevés szolgáltató blokkolja a kimenő tcp/25-ös forgalmat. A jelek szerint az IPv6-ra átállás + a fentebb említett smtp korlátozás nagyban lecsökkenti a dinamikus címekről ránk zúduló spamek számát.

Forrás: Will IPv6 render blacklisting obsolete?

Webkamera Linux alatt

Hogy itt is meglegyen :

Streaming and recording video

To stream video with luvcview (plenty of options to experiment with):

luvcview -f yuv -s 320×240 -d /dev/video0

Open up the camera’s video stream in MPlayer:

mplayer -tv driver=v4l2:device=/dev/video0 tv://

Open in VLC:

vlc v4l2:///dev/video0

To make a recording I use ffmpeg… a ‘swiss army knife’ of video hackery on Linux:

ffmpeg -f oss -i /dev/dsp -f video4linux2 -s 640×480 -i /dev/video0 output.mpg

*Note: the netbook’s internal microphone is ‘/dev/dsp’

Save and open output.mpg in MPlayer or VLC. The quality of the video is rather low. When ffmpeg is running it displays the quality of the capture as q=[value] with value being a scale between 1 (best) to 31 (worst).

Some options that can quickly be modified to improve video capture are:

* increase bitrate… ‘-b’ option
* decrease frame rate… ‘-r’ option
* decrease frame size… ‘-s’ option

The -qscale option is useful. It allows setting a constant quality value with a variable bitrate. Running the previous command with a few modifications produces a decent output:

ffmpeg -f oss -i /dev/dsp -f video4linux2 -qscale 1 -r 24 -s 320×240 -i /dev/video0 output2.mpg

Now that the camera is up and working it is ready and well-suited for tasks such as video chatting and VOIP using Pidgin, Ekiga, Skype, etc.