Hab a tortillán

Egy spammer azt a kérdést szegezte nekem, hogy spam nélkül mégis hogyan tenyereljen rá a piacra? Akkor túl sok ötletem nem volt, de azóta elolvastam Seth Godin fenti című könyvét, amely az új marketingről szól. Ebben az ajánlóban pedig tömören összefoglalom, hogy mit értettem meg belőle. A lényeg az, hogy nem szabad keverni a régi (tortilla) és az új (hab) marketinget, mert a kettő eredménye valami nem finom dolog lesz. 1. Az idő pénz. Ha megvárakoztatod az ügyfelet, máshova megy Olyan ügyfélszolgálat kell, ahol hamar válaszolnak – akár emailben – a kérdésekre Közvetlen kapcsolatra van szükség az ügyfelekkel, nem pedig viszonteladók hadán keresztül Spam helyett permission marketing A tömegek elérése sokba kerül, és nem éri meg A fogyasztót csak önmaga érdekli 2. Az emberek elmondják (egymásnak) a véleményüket rólad Az emberek 1%-a hozzájáruló, érdemes a kedvükben járni A Google-ben sok esetben előrébb van egy felhasználó blogja az X termékről, mint a vállalat hivatalos honlapja. Következésképpen a bloggerek véleménye dominál Ha céges blogot írsz, az ne a cégről szóljon, hanem a felhasználókról A Digg látogatókat hozhat a blogod számára 3. Ha nem vagy őszinte, hamar lebuksz Az Internet nem felejt, ezért ne jártasd a szád meggondolatlanul 4. A felhasználókra egymást túllicitáló…

Continue Reading Hab a tortillán

“Kérjük, ezt a levelet vegye tárgytalannak, célttévesztettnek”

Tegnap kaptam egy édi kis spamet. Ez az állítólagos Molnár Sándor egy nyereményjátékba akar bevezetni. Érdekes, hogy az IP-címe (amúgy a dm.optimusz.hu [84.21.31.227] gépről kaptam a spamet) szervesen bele van építve a levélbe, amely a T-Online dsl pooljából lett kiosztva. A levél végi fifkás disclaimer az, amiért egy postot kapott ez a spam. Ez a Molnár gyerek pedig azt mondja, hogy ha mégsem vonz téged Fortuna, akkor tekintsd tárgytalannak. De a legjobb a vége: “Amennyiben a feladó személye Önnek ismeretlen, kérjük ezt a levelet vegye tárgytalannak, célttévesztettnek.” Mivel a spammerek aligha személyes jó barátaim, aligha* ismerek egyet is közülük. Így persze a levél záró klauzulája vonatkozna rám: vegyem tárgytalannak, célt tévesztettnek. Ehh, ha már elküldte – Vágó Istváni szófordulattal élve – megjelölte azt, és végleges, akkor sajnos nem tudom tárgytalannak tekinteni. A “célttévesztett” levél a tökfejek másik próbálkozása. Olyan nincs, hogy egy levél eltéveszti a címzettet. Ha egy levelet megkapsz, az csak azért történt, mert a feladó (akinek a személye – mint most megtudtuk – esetleg ismeretlen) kifejezetten neked akarta elküldeni. Ne dőlj hát be ennek a dumának, és te is utald őket az NHH elé. Az első alkalommal megússzák, de azért kell a te panaszod is, hogy az már…

Continue Reading “Kérjük, ezt a levelet vegye tárgytalannak, célttévesztettnek”

Változás a hazai spam törvényben

2008 szeptemberében változás állt be a spamtörvényben, és az NHH már korántsem olyan lelkes a spammerek felkutatásában, ha a kéretlen levelek vállalati címekre érkeznek. Ezt a tényt a spammerek is kihasználják, és a spameket egyre inkább az általános email címekre küldik, mint pl. info@. Ez a cím gyakorlatilag az összes domainben létezik, így adja magát, hogy ezt a címet – immár büntetlenül – megszórják spammel a hazai törvényszegők. És meg is teszik, mert tudják, hogy jogi eljárásra ebben az esetben nem kell számítaniuk.

Continue Reading Változás a hazai spam törvényben

Hirdessen olcsón spamlevéllel, a hatóság úgyis tehetetlen

Azonos címmel jelent meg a HWSW-n egy írás, amely szerint “egyes hazai cégek már rendszeresen, tudatos marketingeszközként használják a kéretlen reklámleveleket.” Némelyek annyira komolyan gondolják, hogy a reklámköltségek közé emelték az NHH által kiszabott bírságot is. Lelki szemeim előtt megjelenik a könyvelés egyik tétele: “NHH bírság spammelés miatt: 2,1 millió Ft”. Nagyon úgy tűnik, hogy a spammelő cégek vezetői jól alszanak, és nincsenek nyugtalan éjszakáik, hogy manapság, amikor a pénzügyi válságot nyögjük, és minden fillért ki kell centizni, akkor vajon nem kell majd lehúzni a rolót, ha az NHH megvág minket félmillióval? De miért is forogna szegény cégvezető éjjelente az ágyikóban, amikor biztos lehet benne, hogy “a bírság sokszorosát keresik minden egyes kampányukkal.” Egyik példa erre a cikkben is említett Hermina Bau Ingatlanforgalmazó Kft, akik – fogalmazzunk egyszerűen – köpnek a hazai anti-spam törvényre és az NHH-ra is – az utóbbi, hatósági szervként, próbál érvényt szerezni az előbbinek. A jelek szerint nem megy neki… “A Hermina Bau kampányonként több tízezer levelet küld ki az adatbázisban szereplő címekre,” ami az eredményt látva busásan megtérül, mert bizonyára minden kampány során akad pár tulok, akiben nem merül fel, hogy a kapott spam törvénytelen, és vesz a spamben reklámozott házakból. Állítólag egy kampány 40…

Continue Reading Hirdessen olcsón spamlevéllel, a hatóság úgyis tehetetlen

Kötelező internetszűrést vezet be az ausztrál kormány

A hvg.hu-n olvastam egy cikket a fenti címmel. “Az Ars Technica értesülései szerint a ausztrál internetbiztonsági kezdeményezés (Cyber-Safety Plan) az illegális tartalmak mellett a gyerekek számára tiltott pornográf oldalak hozzáférését is blokkolná. A rendszert most tesztelik, és a fejlesztésben érintett mérnökök szerint nem lehet majd kibújni az állami szintű szűrés alól.” A cikk szerint a szolgáltatóknak kötelező lesz a szűrőrendszereket üzembe állítani, és “az ausztrál kommunikációs és médiahatóság (ACMA) hivatalos feketelistájáról tájékozódhatnak a tiltott tartalmakról.” Noha az ACMA akkor még azt mondta, hogy a felhasználók kikapcsolhatják az alapértelmezetten élesített szűrést, óriási felháborodás volt az eredmény a felhasználók részéről. Aztán kiderült, hogy az Internode nevű cég hálózati mérnöke szerint a felhasználók kiléphetnek ugyan a gyerekekre vonatkozó szűrési feltételek alól, ám a fő feketelista – amely az ausztrál kormány által meghatározott illegális tartalmakat sorolja fel – rájuk is érvényes marad. A szűrés kötelező lesz minden ausztrál állampolgár számára. A kérdés nagy vihart kavart, s a felhasználók azóta találgatják, milyen tartalmak kerülnek majd fel a feketelistára. A szűrést annak ellenére vezetik be, hogy az ausztrál kormány felkérésére készített 2006-os tanulmány kimutatta: az internetszolgáltatók szűrése költséges, ám nem elég hatékony. Íme a szép, új, ausztrál Internet. Ezen a ponton egy vallomással tartozom: nem szeretem…

Continue Reading Kötelező internetszűrést vezet be az ausztrál kormány

Megvolt: Hacktivity 2008

Megvolt a 2008. évi Hacktivity, ahol a hazai underground, ill. nem annyira underground összegyűlt. A rendezvény egyébként a kelenföldi Fonó Zeneházban volt. Nem mentem oda a 9:15-ös megnyitóra, hanem addig is inkább kúráltam magam az alábbi kombóval: Coldrex tabletta, C-vitamin, Béres multivitamin, ill. – Mg+B6 tabletták. Az odajutás problémamentes, a bejutás kissé időigényes volt (> 30 perc), dacára annak, hogy már folytak az előadások. Az egyik látogató meg is jegyezte, hogy miért nem két sorban engedték a népet, ill. miért nem külön helyen írták meg benn a számlát, hogy így is gyorsabb legyen a bejutás? Mindegy (utólag már), végül abszolváltam a bejutást, megkaptam az “ELŐADÓ” feliratú belépőmet, és egy fotós hölgy útbaigazított a nagyterem felé. Innen már csak a büféig mozdultam el, ahol kedvenc fogásom a tea volt (amiből 3 rundot is engedélyeztem magamnak), mert éreztem, hogy valami forróra is szükségem lesz, ha beszélni akarok. Éppen egy információs hadviseléssel kapcsolatos előadás ment, amit kár, hogy nem az elejétől hallottam, mert érdekes téma. Aztán jött Buherátor, aki az SQL injection-ről tartott demoval is tarkított előadást. Apró legény létére azért is nagy volt a szememben, mert a vindózén valahogyan nagyítást csalt elő, hogy jobban látszódjon a böngésző címsora. Amúgy a téma és…

Continue Reading Megvolt: Hacktivity 2008

Mire jó a Google?

Az Indexen érdekes cikk jelent meg Óvakodj a Google-től! címmel. Amióta volt egy afférom a keresőóriással, azóta nem vagyok annyira oda értük. Az történ ugyanis, hogy egy szélsőjobbos idióta és/vagy spammer feldobta az egyik bejegyzésemet a Google-nál, akik anélkül tiltották le az AdSense account-omat, hogy legalább megnézték volna, hogy valóban jogos-e a panasz? Nem is meglepő, hogy a cikkben szóba kerül az, hogy a Google manipulálja a felhasználók számára nyújtott tartalmat. Elég pl. arra gondolni, hogy Kínában a Tibet szó a vörös posztó szinonimája, és a Google elvtelenül belement abba, hogy ok, akkor a kínaiaknak csak egy szűrt – és ezért szükségszerűen torzított – Internetet mutatnak. Ok, az persze egy diktatúra, de ilyen csak nem történhet meg a világ civilizáltabb felén?! Ha a jelenlegi amerikai alelnök lakóhelyét keresnéd légi felvételen, akkor azonban egy – az Index szóhasználatával élve – “pixelerdőt” kapsz. Ok, ő mégis csak egy politikus. Na akkor keressünk rá a volt Novelles vezérre, aki ma a Google vezérigazgatója: Eric Schmidt. Róla is töröltek némi infot a keresőből. Ezek alapján nem meglepő, ha némelyek adatvédelmi, sőt manipulációs aggályokat vetnek fel. Az Index cikke is megemlíti azt a gikszert, ami a United Airlines részvényeinek felfüggesztéséhez vezetett. Az történt, hogy pár…

Continue Reading Mire jó a Google?

Magyar netre magyar spamet

A HWSW-n megjelent egy cikk Magyar netre magyar spamet címmel, amelyben a szerző néhány hazai ISP spamkezelési gyakorlatát szedte össze + a Spamwiki véleményét. Néhány gondolatom nekem is támadt a cikk, ill. a hazai probléma kapcsán. “évek óta kívánatos lenne, hogy az asztalra csapjanak [a hazai szolgáltatók] és kikényszerítenének a felettes hatóságtól valamilyen értelmes megoldást. A felhasználók komfortérzetét ezzel úgy tetszik, nem kívánják növelni — elégedjen meg mindenki a megabitjeivel.” Hmm… az jutott eszembe, mi lenne, ha az asztalra csapnék, hogy kevesebb adót kelljen fizetni. Nem kell nagy fantázia az eredményhez: a feleségem szólna, hogy ne hupákoljak, mert elaludt a gyerek. Szóval ez nem egészen úgy megy, hogy xy piaci / társadalmi szereplő veri az asztalt, majd (kvázi) törvényeket hoz, ill. módosít. Megkockáztatom, nem is ez a megfelelő megoldás a magyar eredetű spamre. Olyan világot is el tudok képzelni, ahol az X ISP szerződési feltételeiben az is benne van, hogy ha spammelsz, vagy ha pártolod a spammelést (mondjuk egy spammer web oldalt vagy domaint hosztolsz), akkor – mérlegelés után – azonnal fel lehessen mondani veled a szerződést. A felhasználók így olyan ISP-t választhatnának, amelyiknek a hálózata (majdnem) tiszta. Mert lássuk be: bármelyik nagyobb szolgáltató hálózatán potenciálisan megjelenhet akár egy amatőr-,…

Continue Reading Magyar netre magyar spamet

Megváltozott a hazai spamtörvény

Az NHH weboldala szerint tegnaptól lépett érvénybe a 2008. évi XLVII. törvény, amely érdemi változásokat vezet be az elektronikus hirdetésekre vonatkozó törvényi szabályozásban. “Lényeges változás, hogy a fogyasztók védelme érdekében ezután más megítélés alá esik, ha a címzett természetes személy, illetve, ha nem az. Szeptember elsejétől a kifejezett és előzetes hozzájárulással küldhető reklámokra vonatkozó korlátozások akkor alkalmazhatóak, ha a címzett természetes személy.” Más szavakkal a spammerek szabadon megszórhatják a céges email címeket. Bánatomra már, nekem is olvasnom kell – a munkám miatt – egy olyan email címet, amely “nem természetes személy”. Eddig szépen ment a feljelentés, ha egy lúzer spammer szemetet küldött rá. Ezután azonban be kell érnem a szűrőm tanításával, ami nem rossz, csak valahogy úgy érzem magam, mint az a boxoló, akinek csak védekezni szabad, de vissza nem üthet, mert nincs karja, vagy az a katona, akit egy szem pajzzsal küldtek a csatába, de kard, lézerpisztoly és atombomba (vagy más hasonló) nélkül. Az FN vonatkozó cikke szerint “egyértelműen magáncímnek számít valamennyi olyan cím, amit magánemberként regisztrál valaki, de azok a céges címek is, melyek a dolgozók számára kiadott személyes címek (ezek általában a vezeteknev.keresztnev@cegnev.hu címformátumú hírek).” Ez ok, de mi van az én monogram formátumú címemmel (sj@eleg.spamet.kap.igy.is)? Vagy…

Continue Reading Megváltozott a hazai spamtörvény