Céges bloggolás?

Blogot írni szórakoztató dolog (is lehet akár). Gondoltad volna, hogy vannak olyan cégek, ahol kifejezetten bátorítják a dolgozókat a bloggolásra? Nem, most nem arra gondolok, hogy kijelölnek a cégnél 1-2 megmondó embert, mint a hivatalos cégvezetés szócsöve, akik bármi áron védik a mundért (pont mint egy kormányszóvivő). A (már történelem) Sunnál ez kicsit másként működik. Először is nem kell hozzá engedélyt kérned, kapsz egy account-ot, aztán hadd szóljon, mindössze egy ajánlást adtak ki, hogy miket tartsanak észben a dolgozók írás közben ill. a Publish gombra kattintás előtt. Álljon itt néhány tanács ízelítőként. 1. Használj linkeket. Megkönnyíted a látogatóid dolgát a további információk felkutatásában. 2. Ne fecsegj ki titkokat. Bizonyos adatok, dolgok, termékek, fejlesztések, … nem véletlenül kapnak classified minősítést. Tartsd tiszteletben a céged érdekeit. 3. Légy érdekes. Ne bántalmazd látogatóidat unalmas és üres írásokkal. 4. Arról írj, amihez értesz. Elég kellemtlen, ha a cég dolgairól úgy írsz, hogy nem vagy azokkal tisztában, és a vélemények rovatban igazítanak ki az olvasóid. 5. Tanulj meg magyarul. Vagy angolul, németül, … (hidd el: könnyebb, mint kínaiul). De akármilyen nyelven is írsz, ha az tele van helyesírási hibákkal, vagy egész egyszerűen (logikailag) érthetetlen, amit elektronba vésel, az rosszt fényt vet mind rád, mind a…

Continue Reading Céges bloggolás?

Örökös 2. vagy a google-ben?

Ha neked is mindig csak a 2. hely jut a Google találatok között, és már annyira unod, hogy a versenytársad mindig megelőz, hogy egy kis aljasságot sem sajnálsz e fájdalmas helyzet megnyugtató rendezésére, akkor feltétlen el kell olvasnod a Blackhat SEO naplóját, ahol hasznos – úgy értem, a világ civilizáltabb felén nem csak megvetett, de büntetendő – tanácsokat kaphatsz. Hadd mondjam el már az elején, hogy utálom úgy a spamet, mint azokat a fejre ejtett gonosztevőket, akik foglalkozásszerűen küldik azt ki. Azonban a spammerek már nem elégednek meg annyival, hogy spammel árasztják el a postaládádat, hanem bemocskolják a hírnevedet, és tönkretesznek, ezért meg kell ismernünk az aljasságaikat, hogy védekezhessünk ellenük. Ez utóbbi ugyanis bár elég nehéz, de nem lehetetlen. Kezdődik az írás az ún. fizetett linkekkel, amikor is lúzereket bérelsz fel, hogy hozzanak létre ún. rossz linkeket a versenytársad oldalára olyan web oldalakról, amelyeket a keresők kitiltottak. És pihenésképpen mi is lehet nagyobb móka annál, ha 100-200 spam bejegyzést küldesz egy szerencsétlen blogjába? A ping spam nagyon rafinált. Több olyan blog is van, amely minden új bejegyzést egy ún. pinggel elküld a blog címtárakba (directory). Ha elárasztod (flood) egy blogger naplóját, akkor az átkerül az iménti címtárakba, és onnan a…

Continue Reading Örökös 2. vagy a google-ben?

Franciaország anti-spam platformot épít

A franciák megelégelték a tengernyi spamet, ezért múlt csütörtökön elindították a Signal Spam nevű anti-spam platformot. A francia felhasználók a spam leveleket egyszerűen el tudják küldeni erre a platformra, azontúl hogy központilag monitorozza a spammerek aktivitását, még egy feketelistát is kezel, és segít a spammerek elleni eljárások megindításában. A (fel)jelentésre 2 lehetőség van: egy web oldalon lehet bemásolni a spamet vagy egy Outlook / Thunderbird plugin segítségével a ‘signal spam’ ikonra kattintva tehető meg az értesítés, és ha bebizonyosodik, hogy a levél valóban spam, akkor feketelistára kerül a spammer email- ill. IP-címe. A Signal Spam az adatokat nem csak az ISP-kkel képes megosztani a hatékonyabb spamellenes fellépés érdekében, de a hatóságok felé is továbbítani tudja az eljárás elidítása céljából. A projekt 200,000 Euro költségének a felét a Media development department (MDD) finanszírozza, a másik felét a résztvevő intézetek. A Slashdot fórumán nem mindenki találta ezt jó ötletnek, mondván van már elég nyilvános feketelista, pl. spamcop, inkább azzal kellett volna összefogni. Mások azt említették meg, hogy a spam nem ismer határokat. Megint valaki más azt írta le, hogy a feketelistákat könnyű teleszemetelni, így téve használhatatlanná a listát. A kritikák ellenére az 1 kattintással való jelentésnek, az ISP-k számára átadott információknak és…

Continue Reading Franciaország anti-spam platformot épít

Így írtok ti – avagy az m$ word heJesírásellenőrzője

Az Index – khmm … – Anyádat rovatában akadtam egy írásra, amely meglepő esettanulmányokat közölt a Word beépített helyesírásellenőrzőjéről. Ha az ember fia/lánya/… megfelelő kifejezést ír be, akkor az M$ Word felkiált, hogy Mentesítés esetén pedig rákérdez, hogy . A szakácskönyv szerkesztése során pedig új receptet javasol: A http://www.igenhir.hu/?cikk=1165665317#l címen egyéb nyalánkságot is találhat a nyelvérzékeny olvasó. A teljes igazság érdekében azonban azt is el kell mondani, hogy a Word 2007-ben ezek (meg a felsorolt hibák) nagyja már ki van javítva.

Continue Reading Így írtok ti – avagy az m$ word heJesírásellenőrzője

Milyen spamszűrőt válasszak?

Spamszűrő választásakor nem csak az ár, teljesítmény, pontosság, adminisztrációs igény, használhatóság és terméktámogatás számít, hanem hosszú távon az is, hogy az adott termék nyílt vagy zárt forráskódú. A zárt forráskódú termékek számos hátránnyal rendelkeznek. Először is sokkal lassabb a fejlesztésük, mint a nyílt forráskódú termékeké. Az is negatívum, hogy nekünk kell megfizetnünk az alkalmazás marketingköltségeitől kezdve, a felesleges funkciók fejlesztésének költségein át, a gyártó cég csapatépítő kirándulásának cehjével bezárólag mindent. És sokszor az sem enyhíti a borsos terméktámogatás díját, hogy adott esetben zöld számon panaszkodhatjuk ki magunkat, ha a program nem úgy működik, ahogyan mi azt szeretnénk. Az meg már csak a hab a tortán, hogy kritikus biztonságú környezetben mindig nyugtalanságra ad okot az a tény, hogy nem tudjuk, egészen pontosan mit is csinál az adott gyártó terméke. A nyílt forráskódú megoldások mentesek az előbb felsorolt nyűgöktől, de hogy az élet mégse legyen ilyen rózsás, ezeknek jellemzően a terméktámogatás a gyenge pontjuk, ill. az ún. busz-faktor (=mi lesz a termékkel, ha az egyetlen fejlesztőt elüti a busz?). Hiába vannak levelező listák, FAQ oldalak vagy akár éjszakai személyes telefonkapcsolat lehetősége a fejlesztővel, ez mégsem az igazi egy kkv számára. Szerencsére van megoldás, lehetséges a 2 forma előnyeit ötvözni. Vannak ugyanis olyan…

Continue Reading Milyen spamszűrőt válasszak?

Miért nem költünk spamszűrőre?

A Yellowcube beszámolt arról, hogy az MPP közvéleménykutatást végzett egy 500 fős minta alapján az emberek spamszűrési szokásait illetően. Az eredménynek pedig nem örültek, mert egyrészt 86%-uk egyáltalán nem használ spamszűrőt, a maradék meg ingyen akarja a terméket vagy szolgáltatást, és a trial/demo/eval/… verzió lejárta után már nem akarja megvenni a termék használatának jogát. És még akkor sem, ha az összes létező előrejelzés szerint a spamek száma és aránya nőni fog. Az elemzés szerint 32%-uk időről időre letölt ingyenes szűrőprogramot, amelyet a próbaidőszak vége után eltávolít számítógépéről és csak 23% tervezi, hogy a jövőben esetleg vásárol spamszűrőt. Akár meg is lepődhetnék, ha nem ismerném a magyar mentalitást: mindent minél olcsóbban, ha nem éppen ingyen. Majd pont a spamszűrés lesz kivétel ez alól. Lehet persze azon keseregni – és igazunk is van – hogy ez nem jó, csak egyet nem lehet: figyelmen kívül hagyni. Hiába állítja azt a cikk, hogy – a legújabb trendek szerint – több motornak kell a spamszűrést végezni, a felhasználókat ez egyrészt nem érdekli, másrészt ez drágábbá teszi a terméket. Az MPP nem csak ingyen elérhető, nyílt forrású termékeket használ (clamav, SpamAssassin, mailshell), hanem pénzbe kerülő kereskedelmi termékeket is (nod32, sophos, cloudmark). Maga a szolgáltatás egyébként tényleg…

Continue Reading Miért nem költünk spamszűrőre?

Email és sms adó?

Megint akadt egy zseni, aki kitalálta, hogyan lehet betömni a költségvetés hiányát. Az SG.hu szerint a francia Alain Lamassoure a tervei szerint az SMS üzeneteknél 1,5 cent, ill. az email-eknél 0,00001 Euro centet tenne ki az adó. Az SG.hu egyik április 1-jei írása szerint nálunk elsőként vezetik be, mondván a költségvetés stabilizálása érdekében. A cikk – miszerint nálunk 2007. július 1-jei kezdéssel bevezetik az email és sms adót – nyilvánvaló hoax, de érdemes eltöprengeni azon, hogy egyáltalán lehetséges-e az, hogy az új kormányrendelet értelmében minden hazai távközlési szolgáltatónak kötelező egy olyan szoftvert üzemeltetni a szerverein, amely méri és naplózza a felhasználók e-mail és SMS forgalmát és erről napi jelentést küld az APEH részére. A forgalom utáni adót negyedéves bontásban az APEH a szolgáltatóra veti ki, amely továbbszámlázhatja az ügyfeleinek. Egy apró pontosítás már az elején szükséges: a leveleket jellemzően nem távközlési cégek, hanem ún. Internet szolgáltatók (ISP-k) küldik, ill. fogadják. A legnagyobb probléma egy ilyen javaslattal, hogy igazságtalan. Minden adó esetén az a minimum elvárható, hogy az összes érintettre vonatkozzon. Pl. az 50M HUF fölötti értékű ingatlanok adója esetén egyetlen olyan tulajdonos se bújhasson ki ez alól, akinek ilyenje van. Az email adó azonban azokat sújtaná, akik magyarországi ISP bevonásával…

Continue Reading Email és sms adó?

Az email karantén rossz ötlet?

A PerfectMail oldalát lapozgatva azt olvasom, hogy az email karantén a felhasználók rémálma, és hogy az a spamszűrő, amelyik karantént használ, az kvázi a saját szegénységi bizonyítványát állítja ki. Az email karantén egy olyan terület, ahová azok a levelek kerülnek, amelyeket valamilyen ok miatt nem akarunk a felhasználók postafiókjába kézbesíteni. Ennek oka lehet pl. az, hogy a levélben vírus van, vagy a levél ‘nyilvánvalóan’ spam. Mit is kezdhetne ezzel a felhasználó? A PerfetcMail szerint a spamszűrők azért teszik a leveleket karanténba, mert nem tudják eldönteni, hogy mit kezdjenek velük, mert nem akarják beengedni a kéretlen leveleket, de nem biztosak abban, hogy az adott levél valóban kéretlen; ill.fordítva: nem akarnak elveszíteni egyetlen hasznos levelet sem, de nem biztosak abban, hogy az adott levél valóban hasznos. Mivel a szűrő nem biztos a dolgában, inkább belöki a levelet a karanténba, döntse el a felhasználó, hogy mi legyen vele. Ez pedig a PerfectMail szerint nem szép dolog, mert a saját munkáját a felhasználóra terheli, ill. beismeri, hogy nem képes a levelet kezelni. Én némileg másként tekintek a karanténra. A karantén egy opció, egy választási lehetőség, hogy bizonyos leveleket oda tehessünk – ha úgy akarjuk. A vírusos leveleket legjobb a levelező szerveren, még az SMTP…

Continue Reading Az email karantén rossz ötlet?

Cloudmark Desktop a spam, phish és vírusok ellen

Az emailben érkező kártevők ellen többféle módon is lehet védekezni. A Cloudmark Desktop terméke a közösség erejét használja ki. Működésének elve az alábbi ábrán látható. Amikor egy új levelet letölt a felhasználó, akkor a Cloudmark Desktop egy (több) ellenőrző összeget képez a levélből, és azt elküldi (azonban magát a levelet nem – legalábbis az Ethereal szerint) a Cloudmark egyik számítógépére. Az a gép megnézi az adatbázisban, hogy a közösség hogyan szavazott felőle, és az eredményt visszaküldi a felhasználó gépén futó Cloudmark Desktop programnak, ami alapján az a levelet vagy a Beérkezett üzenetek vagy pedig a Spam mappába teszi, és ebben az esetben a Subject (Tárgy) sor elejére szúrja a [Scanned by Cloudmark] szöveget. A már említett hálózatot nagyon sok (millió?) felhasználó alkotja. Minden felhasználó “szavazhat” a leveleit illetően, hogy az spam vagy sem, ezt – a telepítés után – az Outlook vagy az Outlook Express levelezőprogramokba épült “Block” ill. “Unblock” gombok segítségével dönthet egy levél felől. A döntés eredménye bekerül a Cloudmark központi adatbázisába. Ha a döntés megegyezik a többi felhasználó döntésével, akkor az a levél onnan kezdve pl. spam. Az alkalmazást 3 halmaz levéllel teszteltem, minden levél valódi, nem mesterségesen kialakított, egyszóval real world emailek. Az eredmény az alábbi…

Continue Reading Cloudmark Desktop a spam, phish és vírusok ellen