Categories
Uncategorized

Milyen spamszűrőt válasszak?

Spamszűrő választásakor nem csak az ár, teljesítmény, pontosság, adminisztrációs igény, használhatóság és terméktámogatás számít, hanem hosszú távon az is, hogy az adott termék nyílt vagy zárt forráskódú.

A zárt forráskódú termékek számos hátránnyal rendelkeznek. Először is sokkal lassabb a fejlesztésük, mint a nyílt forráskódú termékeké. Az is negatívum, hogy nekünk kell megfizetnünk az alkalmazás marketingköltségeitől kezdve, a felesleges funkciók fejlesztésének költségein át, a gyártó cég csapatépítő kirándulásának cehjével bezárólag mindent. És sokszor az sem enyhíti a borsos terméktámogatás díját, hogy adott esetben zöld számon panaszkodhatjuk ki magunkat, ha a program nem úgy működik, ahogyan mi azt szeretnénk. Az meg már csak a hab a tortán, hogy kritikus biztonságú környezetben mindig nyugtalanságra ad okot az a tény, hogy nem tudjuk, egészen pontosan mit is csinál az adott gyártó terméke.

A nyílt forráskódú megoldások mentesek az előbb felsorolt nyűgöktől, de hogy az élet mégse legyen ilyen rózsás, ezeknek jellemzően a terméktámogatás a gyenge pontjuk, ill. az ún. busz-faktor (=mi lesz a termékkel, ha az egyetlen fejlesztőt elüti a busz?). Hiába vannak levelező listák, FAQ oldalak vagy akár éjszakai személyes telefonkapcsolat lehetősége a fejlesztővel, ez mégsem az igazi egy kkv számára.

Szerencsére van megoldás, lehetséges a 2 forma előnyeit ötvözni. Vannak ugyanis olyan kereskedelmi cégek, amelyek nyílt forráskódú termékeket ill. azokhoz kapcsolt szolgáltatásokat, pl. terméktámogatást árulnak. Így a forgalmazott termék továbbra is nyílt forráskódú, annak minden előnyével (gyors fejlesztés, költséghatékony terjesztés, ingyenes hozzáférés, …), ráadásul a kereskedelmi cég – a hasonló cégek közötti verseny következtében – a zárt forráskódú megoldásoknál olcsóbb szolgáltatást, ill. terméktámogatást biztosít.

Akármelyik szektorban is működjön vállalatunk, az egyre erősebb verseny már rövidtávon is a működési költségek (ide tartozik az informatikai rendszer birtoklásának költsége is) lefaragására, azaz a költséghatékony megoldásokra kényszerít minket. Bár Magyarországon ez a modell még gyerekcipőben jár, de reményeim szerint középtávon a vállalatok minden bizonnyal a kereskedelmi támogatással rendelkező nyílt forráskódú megoldásokat fogják preferálni.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.