Megvolt a 2008. évi Hacktivity, ahol a hazai underground, ill. nem annyira underground összegyűlt. A rendezvény egyébként a kelenföldi Fonó Zeneházban volt.

Nem mentem oda a 9:15-ös megnyitóra, hanem addig is inkább kúráltam magam az alábbi kombóval: Coldrex tabletta, C-vitamin, Béres multivitamin, ill. – Mg+B6 tabletták. Az odajutás problémamentes, a bejutás kissé időigényes volt (> 30 perc), dacára annak, hogy már folytak az előadások. Az egyik látogató meg is jegyezte, hogy miért nem két sorban engedték a népet, ill. miért nem külön helyen írták meg benn a számlát, hogy így is gyorsabb legyen a bejutás?

Mindegy (utólag már), végül abszolváltam a bejutást, megkaptam az “ELŐADÓ” feliratú belépőmet, és egy fotós hölgy útbaigazított a nagyterem felé. Innen már csak a büféig mozdultam el, ahol kedvenc fogásom a tea volt (amiből 3 rundot is engedélyeztem magamnak), mert éreztem, hogy valami forróra is szükségem lesz, ha beszélni akarok.

Éppen egy információs hadviseléssel kapcsolatos előadás ment, amit kár, hogy nem az elejétől hallottam, mert érdekes téma. Aztán jött Buherátor, aki az SQL injection-ről tartott demoval is tarkított előadást. Apró legény létére azért is nagy volt a szememben, mert a vindózén valahogyan nagyítást csalt elő, hogy jobban látszódjon a böngésző címsora. Amúgy a téma és az előadás is jó volt, és olyan SQL script volt a végén, ami egy közelebbről meg nem nevezett amerikai fegyintézet “lakóinak” összes adatát megmutatta. Szerencsére védekezni is lehet a támadás ellen, de észnél kell lenni.

Szó volt aztán a hackelés jogi oldaláról. Az előadó elmondta, hogy az USA-ban nem büntetnek meg, ha nem tudják kétség nélkül rád verni a “balhét”, addig Magyarországon nem kell megdönthetetlen bizonyíték, hogy lesitteljenek, ugyanis nálunk a bírói meggyőződés az ítélkezés alapja. Olyan fogalmak is elhangzottak, mint pl. az internetes köz- ill. magánszféra. Megtudtuk azt is, hogy a jogalkotás kullog a technika mögött, de jó lesz a BTK-t is fellapozni, hogy mit tilt. Amit ugyanis nem, azt szabad. Az is érdekes volt, hogy mit használnak pl. az osztrákok, ha egy hackert le akarnak kapcsolni. Egy biztos: szabad hackelni, de jobb neked, ha nem léped át a törvényesség határát.

A következő előadás a PKI adathalászat elleni lehetőségeiről szólt. Érdekes volt hallani, hogy attól, hogy egy weboldalnak nincs tanúsítványa, az attól még lehet biztonságos, ill. attól még nem biztonságos egy web oldal, mert van certificate-je.

Azután valami spamszűrős fazon jött a statisztikai spamszűrőivel. A végén kaptam egy hacker/hacktivity 2008-as bort, amit elteszek emlékbe. A legendás borfogyasztásomat ismerve, kitart szerintem vagy 2050-ig is.

Aztán a szombat zárásaként egy kerekasztal beszélgetés volt a közönség bevonásával, amelyben a hazai hackerek, hackerség helyzetét boncolgatták a felszólalók. Elhangzott sok hacker-definíció, hogy van-e kicsi hazánkban hackertársadalom, ill. hogy egyáltalán hány hacker van. A hallgatóságból néhányan visszautasították a “biztonsági szakember” sértést. A zárszó pedig az volt, hogy a hazai hackerek jószándékú, segítőkész személyek, akik nem örülnek annak, hogy a média negatív stigmát társít hozzájuk.

Érdekes előadások voltak, megérte elmenni, és alig várom, hogy kívülről láthassam magam. Kiváncsi vagyok, milyen élményben volt része a közönségnek. Ha ott voltál, és meghallgattál, írd meg a véleményed. Az pedig külön megtiszteltetés volt számomra, hogy az itcafé-val rendezett játék egyik nyertese a könyvemet választotta ajándékként. Köszönöm neki, remélem, jól fog szórakozni a könyv olvasása során, legalább annyira, mint én a történetek összegyűjtésekor.