Surfcontrol teszt

A múlt szerdai ITBN napokon kaptam egy Surfcontrol CD-t is a tarisznyámba, így el is határoztam, hogy kipróbálom, mit tud. Az egyik PR-cikk szerint “Bár az elvárásokat a SurfControl 99%-os teljesítményével könnyen túlteljesítette, sokkal lényegesebb, hogy mindezek során egyetlen e-mailt sem minősített tévesen SPAM-nek, tehát false positive aránya 0% volt.”

A 99% nagyon jó értéknek tűnik ahhoz képest, hogy a program (legalábbis egyszerűen) nem tanítható, de az igazi erény a 0% fals pozitív arány. Nemes Dániel szerint “Különösen Magyarországon ritka, hogy egy cég vagy intézmény megengedheti magának, hogy ezeket egyenként letesztelje, és a tesztek eredménye alapján döntsön. A független szervezetek és kutatólaboratóriumok által adományozott díjak és tanúsítványok ezért megkönnyítik a szakemberek választását”.

Nekem ugyan nincsenek díjaim, és a függetlenségem sem szponzorálják a gyártók, cserébe viszont én vagyok a legfélelmetesebb tesztelő: az elégedetlen felhasználó. Olvasd el a teszt eredményeket, és döntsd el magad, mennyire reális a kapott eredmény.

Windows 2000-re telepítettem a program 6.0.0-ás verzióját, amely egy SMTP kiszolgálóként érhető el. A leveleket fogadja, ellenőrzi, majd továbbítja a belső valódi kiszolgáló felé. A problémás leveleket karanténban őrzi, ahonnan – igény szerint – az adminisztátor el tudja azokat engedni a felhasználók felé.

A teszt során a 2007 január és szeptember közötti leveleimet használtam fel, azaz valódi levelekkel végeztem a mérést, nem pedig tenyésztett adatokkal. A Surfcontrol támogatja a különféle RBL listák, SPF és más nyalánkság használatát. Ezeket azonban nem kapcsoltam be (alapértelmezésben nincsenek is bekapcsolva), mert a leveleket a saját gépemről küldtem SMTP protokoll segítségével.

Szerk: A teszt sajátossága, hogy a reputációs technológia nem (vagy csak korlátozottan) jutott érvényre, mert az az IP-címeket (illetve esetleg az SMTP kapcsolat felépülésének egyéb paramétereit) veszi figyelembe.

1. SPAM TESZT

       Elküldve AA  DFP Vírus NS  FN   Spam felismerés
-------+------+----+----+---+---+----+----------------
2007.01: 1075 | 324| 689| 8 | 0 | 54 | 94.97%
    .02:  832 | 346| 458| 0 | 0 | 28 | 96.63%
    .03:  883 | 247| 583| 0 | 0 | 53 | 93.99%
    .04: 1077*| 141| 915| 0 | 2 | 19 | 98.23%
    .05:  375*|  40| 333| 0 | 0 |  2 | 99.46%
    .06:  766 |  37| 705| 1 | 5 | 18 | 97.65%
    .07:  860 |  30| 821| 0 | 2 |  7 | 99.18%
    .08: 1174 |  60|1109| 0 | 0 |  5 | 99.57%
    .09: 1295 |  95|1177| 0 | 1 | 22 | 98.30%
--------------+----+----+---+---+----+---------------
  Total: 8337 |1320|6790| 9 |10 |208 | 97.50%

*: a májusi levelek egy része (10 nap) az április levelekkel együtt ment ki

2. MAGYAR SPAM TESZT

       Elküldve AA DFP Vírus NS  FN   Spam felismerés
-------+------+---+---+----+---+----+----------------
           25 | 3 | 1 |  0 | 2 | 19 | 24.00%

3. HAM TESZT

       Elküldve AA  DFP Vírus NS  FP  Ham felismerés
-------+------+----+---+----+---+----+--------------
2007.01: 1056 |  5 | 5 |  0 | 3 | 13 | 98.76%
    .02:  943 |  1 | 5 |  1 | 4 | 11 | 98.83%
    .03: 1012 |  4 | 1 |  0 | 4 |  9 | 99.11%
    .04:  927 |  4 | 0 |  0 | 7 | 11 | 98.81%
    .05:  993 |  2 | 1 |  0 | 3 |  6 | 99.39%
    .06: 1039 |  2 | 0 |  0 | 5 |  7 | 99.32%
    .07:  747 |  2 | 7 |  0 | 5 | 14 | 98.12%
    .08:  849 |  5 | 2 |  0 | 5 | 12 | 98.58%
    .09:  868 |  1 | 1 |  0 | 6 |  8 | 99.07%
--------------+----+---+----+---+----+--------------
  Total: 8449 | 26 |22 |  1 | 42| 91 | 98.92%

4. LEVELEZő LISTA HAM TESZT

          Elküldve AA DFP Vírus NS  FP  Ham felismerés
----------+------+---+---+----+---+----+--------------
2007.01-09: 1798 | 5 | 0 |  0 | 0 |  5 | 99.72%
----------+------+---+---+----+---+----+--------------

Rövidítések:

AA: Antispam Agent
DFP: Antispam Agent – DFP
NS: Network Security
FN: Fals Negatív hiba
FP: Fals Pozitív hiba

A 97.5% spam felismerési arány ugyan 2.5x gyengébb a reklámozott 99%-nál, de a Checkmark Premium minősítéshez szükséges 97%-ot így is eléri. A mért fals pozitív arány azonban kissé elmarad a PR cikkekben szereplő 0.00%-tól: a jó levelek 1.08%-át spamként vagy vírusként értékelte, azaz fals pozitív hibát követett el. Ez azt is jelenti, hogy egy 40-50 fős vállalat esetén elég munkája lesz az adminisztátornak amiatt, hogy a felhasználók “beragadt” leveleit tovább küldje kézzel a felhasználók felé.

Érdekes a magyar spam felismerésének aránya. 25 spam levélből csak 6-ot ismert fel. Ez nem feltétlenül a program hibája, egyszerűen arról van szó, hogy a magyar spam csak egy elhanyagolható részét teszi ki a spam tortának, hogy a nagy külföldi gyártók nem foglalkoznak a magyar levélszeméttel, így az nem szerepel az adatbázisukban, így az átjut rajtuk.

Szerkesztés:

Nemes Dániellel váltottunk egy levelet, ezért az alábbi korrekciót tartottam szükségesnek közölni:

  • a rendszer azért tanítható, magyar spamre is. többek között a VLA modullal, de a központban is tanítják, ha továbbítod.
  • a cikk nem PR cikk volt, hanem sajtóközlemény, ahol a Checkmark mérési eredményeit írtuk le. ott konkrétan nulla volt az FP, ami a mi tapasztalatainkkal megegyezik.

ITBN 2007

Immáron harmadjára vehettem részt ITBN napon, amely aktuális IT-biztonsági kérdésekről szól.

Kezdődött az izraeliek beszámolójával, akik az elektronikus kormányzásról osztották meg a tapasztalataikat. Egy biztos: a PKI bevezetésében (jóval) előttünk járnak. A férfi kissé gyúrhatott volna az angolra, míg a nő teljesen flottul és tisztán beszélte.

Ezután a McAfee képviselője a botnetekről, ill. a probléma kezeléséről beszélt, ami hihetetlenül egyszerű (elméletben): elejét kell venni, hogy a hálózatunk megfertőződjön.

Majd a HP-től az alkalmazásbiztonság volt a téma. Nem igazán tudtam mit kezdeni az előadó önvallomásával, miszerint ellátogatott egy web oldalra, ahol egy automatikusan letöltődő program megfertőzte a gépét. Érted: egy security professional windows *.* + IE7-el felfegyverkezve járja a világhálót… De lehet, hogy csak én vagyok más.

Keleti Arthur az ICON-tól egy élvezetes Rodolfo 5 perccel kezdett, és biztos elvégzett egy alapfokú fakír crash course-t, mert furcsákat művelt egy kötéllel. Egyébként az adatszivárgásról beszélt.

A Symantec vezető rendszermérnöke Fekete vagy fehér? címmel adott elő, és ha valaki szereti az antivírus termékeit, annak jó hír, hogy egy antivírus áráért egy komplett biztonsági csomagot adnak.

Szünet.

Átmentem a 2. szekcióba, ahol tartalom- és spamszűrés volt a téma. Az 1. előadás az IronPorté volt, és bevallom már az elején, hogy egy konkurens termék egyik fejlesztőjének (lesújtó) véleménye miatt eléggé (negatív) előítélettel hallgattam végig. Az IronPort-ban az ún. ASYNCOS ketyeg, ami egy spéci OS, spéci fájlrendszerrel. A dobozuk 200 levelet kezel másodpercenként, ami az előadó szerint 10x több, mint amit mások tudnak, és 10,000 paralel TCP kapcsolatot, ez meg 50x több. Manapság az ún. reputációs hálózat a legújabb buzz word, az IronPort Senderbase network néven implementál egyet, amelyben 100,000 hálózat, 20 millió IP-cím, és a világ email forgalmának 25%-a van benne.

Ezután következett a filter:max előadása [A bejegyzés végén korrekció található!], és Nemes Dániel meglepő állítással nyitott: ma már mindenkinek (értsd: a jelenlévő konkurens gyártóknak a teremben*) 99.99999….9999%-os** – azaz kilencven-sok – spamfelismeréssel rendelkező termékeik vannak, de ez nem (igazán) lényeg, mert sokkal fontosabb a fals pozitívok aránya, azaz, hogy a csili-vili sok pénzért megvett doboz vajon hány 500 millió HUF-os megrendelést küld a /dev/oblivion-ba? Teljesen jól mondta azonban, hogy az egy dolog, hogy védekezünk az email-ben érkező fenyegetések ellen, de egy átfogó védelemre van szükség, ami pl. a weben át érkező malware ellen is véd. Azontúl, hogy a Surfcontrol telepíthető a munkaállomásokon vagy futhat célhardveren is, lehetőség van menedzselt szolgáltatás (kihelyezett ASP) igénybevételére is. A moderátor kérdésére (mert a közönség nem akart kérdezni) pedig megtudtuk, hogy azért nem olcsó a termékük, pedig a 7 legnagyobb hazai bankból 4 az ő terméküket használja.

A Websense előadása nem maradt meg bennem, ez az előadás – nekem – kicsit szürke volt a többi között, de legyen ez az én problémám.

Végül a Barracuda képviselője szólalt fel, és megtudtuk, hogy náluk nincs licence díj (ami egy kellemes feature). Megemlítette, hogy nehézséget okoz az, hogy mindenki számára más és más a spam definíciója. Szóba került az, hogy a spam mennyi problémát okoz, valamint az, hogy nem lehet jó egyidejűleg egy x termék fals pozitív ill. fals negatív aránya (gondolj erre úgy, mint egy x * y = 1 alakú szorzatra). Én ebben ugyan kissé kételkedem, de világos, hogy minél élesebb a borotva, annál inkább hajlamos belekapni a jó levelekbe is.

Az előadók megerősítették bennem azt, hogy levelet nem szabad eldobni, még akkor sem, ha az nyilvánvaló spam. A clapf pedig éppen így működik, semmit nem dob el (csak a vírusos leveleket). Azt is megtudtam, hogy a németeknél a leveleket 6 évig archiválni kell. Ha egy adott helyen a spamek aránya az összlevelezés 90%-a, akkor – ha nem dobjuk el a spamet – a tárolás költsége 9x nagyobb lesz. Azonban nem kell ennek feltétlenül így lennie: mi lenne, ha a spameket eleve egy karanténba tennénk, amit a felhasználó maga kezelhet. Legyen ennek a mérete vagy élettartama (vagy ha jobban tetszik TTL-je) 2 hét, ez azt jelenti, hogy mégha archiváljuk is a spameket, azok semmiképpen nem növelik meg a levelek számára szükséges diszk kapacitást 900%-kal. Vállalati környezetben mindenképpen érdemes megfontolni egy ilyen megoldást, mert ez megszünteti a fals pozitív miatti levélvesztés okozta félelmet.

Szünet, ill. ebéd. A kaja akár jó is lehetett volna, ha eltalálják az ízlésemet (de nem találták el). Ez egyéni szoc. probléma, nem az ő hibájuk.

Nem maradtam végig ott, mert leginkább a spam- és tartalomszűrés érdekelt az idei programból, úgyhogy némi 21-ezés után angolosan távoztam. Csak egy leosztásra voltam partiban, mert kaptam először egy hetest, majd egy ötöst. Ez kissé karesz lesz a 21-hez, úgyhogy lapot kértem, és kaptam egy Queen-t (7+5+10=22), fuccs! De rendes volt a díler, mert adott egy nyalókát a vigaszágként.

A regisztráció ügyetlensége miatt a szervezésre 3 pontot adtam. Kétszer is regisztráltam magam a
web oldalukon, mindkétszer ok üzenetet adott vissza az űrlap. Azonban semmi nyugtázó email (vagy valami hasonló mechanizmus), és még jó, hogy felhívtam őket, mert nem kerültem be a rendszerbe.

Az eddigi években legalább egy tollat, meg egy kis jegyzettömböt is adtak a csomagban, idén ez elmaradt, ezért úgy kellett a McAfee standnál kuncsizni. De kaptam egy halom prospektust, ami ha másra nem is, de arra jó lesz, hogy azok alapján egy profi datasheet-et készíthessek a clapf-nak. Ja, és az értékelőlapot elég lájtosan töltöttem ki, nem akartam, hogy megtudják a munkahelyem security vonatkozású dolgait. Jövőre pedig – ha megérjük – mint magánszemély fogok jelentkezni. Mindent összevetve: szép volt, jó volt, köszönöm, ennyi.

*: és nekem :-))
**: ez már majdnem úgy hangzott, mint a háromszáz …. harmincezer (liter zoxigén)

Szerkesztés:

Nemes Dániellel váltottam 1-2 levelet, és kiderült, hogy nem pontosan adtam vissza az elhangzott szavait, mert ő egészen pontosan azt mondta, hogy “az összes gyártó azt _mondja_, hogy 99,99999%-ot tud, ami általában hazugság. a tapasztalataink szerint a kereskedelmi termékek közül stabilan 97-98% felett (belátható FP ráta mellett) 4-5 termék teljesít, amibõl 3 kapható nálunk.”

Ami pedig azt az átfogó védelmet illeti, az “a lényeg, hogy egy csak e-mail szûrõben is fel kell tudni használni a webszûrés tapasztalatait és fordítva.”

Parazita spam – avagy már megint összeesküvéselmélet!

A 2006. évi CEAS papírok között láttam egy rémisztőt. Nem maga a papír (igen, jól látod, szóközzel kezdődik a pdf neve) volt rémisztő, hanem a parazita spam lehetősége.

Az nem meglepő, hogy léteznek zombi hálózatok, amelyekkel a spammerek temérdek levelet küldenek ki. De az már valószínűleg az, hogy a zombi gépek ezen túl még egy új fajta spamre is felhasználhatók. Ha egyszer egy malware átvette az irányítást a gép felett, akkor az bármit megtehet, pl. a kimenő levélforgalmat nem csak monitorozhatja, de akár módosíthatja is.

A freemail szolgáltatóknál bevett szokás, hogy a levelek végére egy rövid reklámot illesztenek. Ugyanezt a zombi gépet irányító malware is meg tudja ttenni. Így amikor Bob levelet küld Alice-nek, akkor az egyébként legitim levélben egy spam melléklet is lesz. Ha a spammer ügyes, akkor a címzett levelezője először a spamet fogja megjeleníteni, nem kis galibát okozva ezzel.

Ha ezt még (elvileg) könnyű is lenne kezelni – a mellékletek külön elemzésével, és a spam tartalom kivágásával – de a helyzet még ennél is rosszabb: a spammer ugyanis azt is megteheti a zombin, hogy nem külön mellékletbe helyezi el a spamet, hanem a levél szövegébe közvetlenül. Arról nem is beszélve, hogy ugyan meddig tart a barátomnak küldött levélben a nyaralás képeinek web oldal címét lecserélni egy online gyógyszertár oldalával, ahol már csak kattintanunk kell, hogy szállítsák a nagy tétel Xanax-ot? Ebben az esetben lehetetlen visszaállítani az eredeti tartalmat, és ez a helyzet a jelenlegi anti-spam megoldásokkal praktikusan kezelhetetlen.

Mi hát a megoldás? A zombi hálózatokat kell felszámolni. Ma ugyan még senki sem látott ilyen spamet, de ha a statisztikai szűrők széles körben elterjednek (és így a spamet praktikusan semlegesítik), és a spam ROI-ja alább zuhan, lehet, hogy a spammerek a parazita spam felé fognak fordulni.

Micro spam – megoldva

A hónapban meglehetős bánatot okozott az, hogy 3 micro/pico spam is becsúszott. 3 spam nem a világ, de már szinte alkotói válságba kerülök, amíg meg nem oldom a problémát. Az alábbi példán az is szembeötlik, hogy aligha lehet ezt a levelet hagyományos értelemben vett spamnek tekinteni: sehol egy URL, sehol egy termék neve, de még egy ár sincs.

Date: Wed, 19 Sep 2007 03:10:06 +0100
From: Dalton Ferrell <khcarlene@juniormail.com>
To: sj@xxxx.hu
Subject: .)!-[[!  - [ [ !*]*: +.]    -++ !]

S:tooo.ccc k F]D:E.G
Last 0.04
Ta*rg  et 0.12

Jellegzetes azonban a tárgy sora: tele van olyan karakterekkel, amelyekből értelmes token aligha származik. Amikor először találkoztam ezzel a típusú spammel, a spam valószínűsége határozottan a jó levelek értéke felett volt (azaz a szűrő biztos volt abban, hogy ez nem jó levél), de alatta maradt a spam limitnek, azaz a szűrő csak a vállát vonogatta, hogy a levél se nem ham, se nem spam.

Ezért első ötletként kipróbáltam azt, hogy ha a szűrő bizonytalan, akkor kérdezzen meg egy feketelistát, hátha szerepel rajta a feladó. Ha igen, akkor hozzáad egy RBL* tokent, ami növeli a spam valószínűséget. Ez szépen megfogott jó pár ‘unsure’ levelet. A fentebb látható azonban nem szerepelt (még) feketelistán, ezért bevetettem még egy trükköt: ha a levélben nem szerepel értékelhető token a Subject sorban, akkor beilleszt a mátrixba egy NO_SUBJECT* nevű extra tokent, ami szintén növeli a spam valószínűséget. Ezzel pedig már ezt a levelet is megfogtam. Ha pedig egyszer megfogtam, el nem eresztem: a spamszűrő ugyanis megtanulja azokat az leveleket, amelyekben új adat van. Így a probléma reményeim szerint megoldva.

Ez a kis mocskos micro spam okozta bosszankodás azonban hozzájárult ahhoz, hogy a clapf egy következő szintre lépjen: a reputációs megoldások körébe.

Hát te se vagy normális?

Danny Carlton – a http://whyfirefoxisblocked.com/ site tulajdonosa – blokkolja a Firefox böngészőt használókat, mondván azok meglopják őt.

Amit az egy korábbi írásban is szerepelt, a Firefox böngészőhöz letölthető az Adblock Plus nevű nagyon hasznos kis program. Ennek segítségével a felhasználó a saját gépén blokkolni tud tetszőleges hirdetéseket.

Namost ez nem tetszik Carlton-nak, mert szerinte a Firefox felhasználók megsértik a web oldal tulajdonosok és fejlesztők jogait. Leírja, hogy egy csomó web oldal van, amely minőségi tartalmat biztosít, cserébe viszont el kell viselnünk a reklámjaikat. Ha pedig valaki csak a tartalmat olvassa el, de a reklámot nem, akkor az egyszerűen tolvaj. Ezért ez a csomó web oldal tulajdonos olyan szkripteket telepít, amelyek megakadályozzák, hogy olyanok is megnézzék az oldalaikat, akik reklám blokkoló szoftvert használnak, hiszen ez joga a web oldalak gazdáinak.

Carlton abban látja a valódi problémát, hogy az Ad Block Plus fejlesztői nem adtak olyan lehetőséget a web oldalak gazdáinak, hogy azok letilthassák a plug-in használatát. Ezért úgy látja, hogy az egyetlen járható út az összes Firefox böngésző kitiltása az oldalukról.

Nem igazán világos a további érvelés. Szerinte a Firefox felhasználók olyan kevesen vannak, és olyan keveset költenek az Interneten, hogy a blokkolásuk miatti veszteség elhanyagolható, miközben az álaluk okozott erőforrás lopásnak óriási gazdasági előnye van. És mindezt ez az elhanyagolható csoport teszi…

Az oldalon a kommentek között van egy érdekes megjegyzés: amikor a felhasználó letölti a reklámokat is tartalmazó jogvédett web oldalt, akkor valójában a felhasználó egy másolatot készít az oldalról. (Ez valóban így is van, mert a legtöbb böngésző a helyi gyorsítótárban helyezi el a letöltött állományokat). Ha azonban a gonosz Firefox felhasználó kiszűri a zavaró reklámokat, akkor ő valójában egy nem engedélyezett, ún. származtatott módosítást hoz létre a gépén, ami pont olyan, mintha nem néznénk meg a TV-ben a reklámokat.

Hááát, hogy mondjam magának? Velem az a helyzet, hogy az én oldalamon is van reklám (bal oldalon látod a Google reklámsávját, ha csak ki nem szűrted az Adblock Plus-szal). Szeretném azt hinni, hogy én is minőségi* tartalmat adok neked olvasni. Nekem is egy csomó csekket kell minden hónapban befizetnem. De engem aztán nem érdekel, hogy mit szűrsz ki az oldalamról. Miért?

  • Mert én is utálom a reklámokat.
  • Mert mindenkinek elidegeníthetetlen joga, hogy eldönthesse, mi kerüljön a képernyőjére.
  • Mert kidobnám azt a böngésző plug-in-t, amit egy távoli gép a kedve szerint manipulálhat.
  • Mert abból egy huncut forintja sem lesz, ha valaki csak megnéz egy reklámot. A legtöbb helyen rá is kell kattintani**, ill. bizonyos konstrukciók csak akkor fizetnek a web oldal gazdájának, ha a tőle érkező látogató vásárol.
  • Mert ha kizárólag reklámok bevételeiből akarja magát fenntartani, akkor az az üzleti modell suxxx.

További olvasnivaló:

Adblock Plus and (a little) more
Who blocks the (ad) blockers?
A webes hirdetések blokkolásának erkölcstana

*: Ok, legyen amatőr, de lelkes
**: Légyszi-légyszi, könyörgöm, kattints rá 2-3 google hirdetésre a bal oldalt! Na jó, csak vicceltem***
***: De ha tényleg rá akarsz kattanni, én biztos nem piszkálok bele a böngésződbe, hogy megakadályozzam

Nincs többé PDF spam

Az ITWeb The rise and fall of PDF spam címmel címmel közölt egy írást, amely szerint a PDF spam amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen el is tűnt. A Sophos készítette grafikonon jól látható, hogy az augusztus 7-e körüli csúcs hamar lecsengett.

pdf spam arány

A NetXactics szerint ennek az az oka, hogy a spammerek nem tudták átverni a népet ezzel a trükkel. Ha pedig nincs belőle pénz, akkor nem sokáig erőltetik a módszert. Ellenkező esetben nem váltak volna meg tőle.

A Sophos szakértői szerint a PDF spamnek számos hátránya van, ami szintén hozzájárulhatott a bukásához. Noha az Acrobat Reader mindent megtesz, hogy időben betöltődjön, ha a levél PDF mellékletet tartalmaz, a felhasználók hamar rájöttek, hogy kár a felesleges minden kéretlen PDF dokumentumot megnyitni.

Az én postaládámban a melléklet spamek között jó, ha 4-5 PDF spam volt, a többi JPEG és GIF képet tartalmazott.

Beperlem a Google-t, a Yahoo-t és az Amazont

A The Register arról számolt be, hogy egy Polaris nevű cég beperelte az említett vállalatokat, mert azok megsértették az ő szabadalmát azzal, hogy automatikusan route-olják az e-maileket.

A szabadalom kiterjed a levelek automatikus feldolgozására az alábbi lépések szerint:

(a) az elektronikus levél letöltése

(b) a levél értelmezése egy szabálygyűjtemény vagy eset alapú tudás motor (case base knowledge engine) alapján

(c) a levél osztályozása legalább annyiban, hogy az automatikusan megválaszolható vagy humán operátor beavatkozását igényli

A kommentek lesújtó véleménnyel vannak az amerikai szabadalmakról. Egyikük meg is jegyzi, hogy valakinek a lélegzést kellene szabadalom alá helyzeni. Más valaki szerint a pine nevű levelezőprogramot 1994-ben felokosították, hogy több mappát is kezelni tudjon, így az is vét e szabadalom ellen. David Benoit pedig azt veti fel, hogy akkor talán az összes spamszűrő megsérti a szabadalmat.

Az ügy érdekessége, hogy Texas keleti körzetében tárgyalják majd, amely tudvalevőleg pártolja a szabadalmakat.

Engem ugyan nem érint ez a bolondság, mert bár én is fejlesztek egy spamszűrőt, de szerencsére nem az USA-ban élek, ahol bármelyik futóbolond bármire szabadalmat jegyeztethet be. Nagyon bízom abban, hogy az amerikaiak sose lesznek képesek a szoftverszabadalmaikat Európára kényszeríteni. Nem egy helyről hallottam már, hogy szoftverekre nem lenne szabad szabadalmat bejegyeztetni. Én is ezen az állásponton vagyok, mert a szoftver szabadalmak csak arra jók, hogy:

(1) megakadályozzák a kisebb informatikai cégek fejlesztéseit és az innovációt, akiknek nincs pénzük ügyvédre, hogy azok átnézzék a millió patent-et

(2) a pénzéhes (kisebb-nagyobb) cégek megtömjék a zsebüket mások munkájával

De talán érdemes lenne az EU-ban törvényben kijelenteni azt, hogy nem ismerünk el semmilyen szoftver szabadalmat, hogy semmilyen processzoron futtatható kód vagy annak forrása definíció szerint nem szabadalmaztatható. Így nem fordulhat elő az a jövőben, hogy egy nagy amerikai multi cég megkeni – izé, kb. mint ahogyan a BSA szponzorálja a rendőrséget – egy adott nemzet kormányát, hogy az érvényt szerezzen a nemzeti jogban a szabadalmaiknak.

Dádá lesz, ha nem nézed meg az Ind*x reklámot!

A Firefox böngészőnek van egy kellemes tulajdonsága, hogy rengeteg ún. add-on (kiegészítés) érhető el hozzá. Lelkes programozók készítettek hozzá olyat is, ami lehetővé teszi, hogy a web oldalakon lévő reklámokat ne jelenítse meg a böngésző. Tudjátok, hogy én meglehetősen utálom a spamet, jelenleg a FlashBlock nevű kiterjesztést használom, hogy ne induljon el ész nélkül minden video.

De mit hallok minap? Az egyik HUP felhasználót megfenyegette Bodolai László – az Index nevű portál jogásza – az alábbi levéllel:

Az Ön által fejlesztett karbantartott és terjesztett, tehát harmadik
személyek, felhasználók számára elérhetővé tette reklámszűrő
szoftverrel Ön többek között a társaságunk által üzemeltetett
weboldal tartalmát is megváltoztatja.

A Btk alapján cselekményével megvalósítja a számítástechnikai
rendszer és adatok elleni bűncselekményt, amely az alábbi büntetési
tételekkel büntethető.

Itt pár beollózott BTK paragrafus szerepel a nyomatékosítás kedvéért, majd így folytatja:

Ezennel felszólítom, hogy tevékenységét 15 napon belül hagyja abba,
ellenkező esetben társaságunk büntetőfeljelentést tesz és
kártérítési igényt támaszt, mely megfizetésének jogi úton való
kikényszerítését haladéktalanul megkezdjük.

De mit követett el a megfenyegetett HUP olvasó? Készített egy listát (egy egyszerű szövegfájl), ami olyan reguláris kifejezéseket tartalmaz, amelyek segítségével megakadályozhatod azt, hogy a bizonyos web oldalakon (pl. az Index hírportálon) található reklámok megjelenjenek a te gépeden. Ehhez azonban telepítened kell az Adblock Plus és az Adblock Plus: Element Hiding Helper kiterjesztéseket.

Persze világos, hogy miért csípi az Index csőrét – nem is maga a reklámblokkoló szoftver, hanem – a HUP felhasználó listája, amin ők is szerepelnek: mert így kevesebb reklámot néznek meg a felhasználók, így kevesebbre fognak rákattintani, és ez kevesebb bevételt jelent számukra.

De álljunk meg egy pillanatra. Talán nincs jogom eldönteni, hogy mit akarok megnézni a weben? Talán kötelességem megnézni az összes reklámot, amit az orrom elé tolnak? Nem. Ezt senki nem kényszerítheti rám. Az Index ügyvédjének is tudnia kell, hogy alaptalan rágalmakat vágott ajnasz fejéhez, mert nem hatolt be az Index számítógépes hálózatába, és nem módosított ott semmilyen web oldalt.

Felháborító az Index FUD-ja, és bár eddig nem éreztem hiányát a reklámblokkoló szoftvernek, de mostmár csak azért is telepítettem, és természetesen letöltöttem ajnasz listáját is. (amivel ha bármi történne, akkor a mai verziót innen is le tudod tölteni.)

A különbség jól látható az alábbi képeken. A felsőn Opera böngszőben látható a 2 bekeretezett reklám, míg az Adblock Plus + ajnasz listája segítségével pedig nem.


A magam részéről megfontolok egy olyan szabálylistát, amivel csak az Index reklámjait blokkolom. Mert megérdemlik. Ha érdekel, hogy a HUP felhasználók mit gondoltak az esetről, itt elolvashatod.

Micro spam

Tegnap szinte alkotói válságba kerültem. Az még hagyján, hogy előző éjjel becsúszott egy spam, és elvette a postafiókom augusztusi szűzességét, de ezen túl beesett még 3 ún. micro spam is. Ez nem igazi spam abban az értelemben, hogy nincs benne reklám (mert olyan kicsi), sokkal inkább azt szokták vele tesztelni a spammerek, hogy él-e az adott email cím.

A spamszűrő némelyiket felismerte, de volt, amelyik átcsúszott. Gondolkodtam az elején, hogy tanítom vele a szűrőt, de mivel ezek értelem nélküli, összedobált szavak, ezért hezitáltam. Ma reggel viszont döntöttem: elég volt, tanítom a szűrőt. Remélen megszabadulok a többi hasonló gagyi spamtől. Főleg, hogy a hónap elejétől eddig 597 spamet hibátlanul felismert.

Ha még sose láttál ilyet, akkor tessék, kb. így néz ki a legutolsó microspam, amit kaptam:

Date: Thu, 16 Aug 2007 01:52:29 -0400
From: Rachel Knapp <kjdeferrable@cognifast.com>
To: sj <sj@xxxxx.hu>
Subject: austere czarina airmen

countryside banks amy bewail. chenille blue centrex babyhood bach cavort. berkshire algiers cerebellum dinosaur deciduous debauchery benight dachshund corporal. cowardice alluvial by alan ambassador diopter buckskin.

Az afrikai menyasszony avagy a 12 napos szafari

A BBC arról adott hírt, hogy Des Gregor 12 Maliban töltött nap után végre hazaérkezett. Nem egy szafarin vett részt az 56 éves ausztrál férfi, hanem azt remélte, hogy feleségül vesz egy ottani nőt, akivel az Interneten ismerkedett meg, és ráadásként kap még $86,000 hozományt is.

De valamit félreérthetett, mert a 86,000 USD nem a hozomány összege volt, hanem a váltságdíjé, és nem Natacha, a huszas éveiben járó libériai menekült várta, hanem 4 megtermett férfi bozótvágó késekkel (machete).

Nem tudjuk, hogy az első kapcsolat vajon spamben érkezett – bár igen valószínű. A csalás a Spamnation szerint a ‘klasszikus’ orosz menyasszony’ és a 419-es csalás kombinációja, amely a kapzsiságra és a szexuális vágyra épít.

Bamako - Mali A bűnözők a reptéren vették fel a férfit, és a hölgy rokonainak mondták magukat. Egy bamakoi lakásba vitték, elvették az összes ruháját, és egy fejéhez nyomott fegyverrel próbálták megértetni vele, hogy ‘ide a pénzt’, és azzal fenyegették meg, hogy levágják a végtagjait.

Az ausztrál hatóságok komolyan vették az ügyet, és a kanadai követségen végre elfogták az emberrablókat, amikor azok a váltágdíjat átvették volna. Noha a 419-es csalás nagyon gyakori és ismert, még Gregor rokonai sem értik, hogy tudták becsapni – bizonyára elvakította az internetes szerelem.

A Spamnation kemény szavakkal jegyzi meg, hogy a történet végül happy enddel zárult, de könnyen a ‘Ne vásárolj spammerektől’ című tanmesévé válhatott volna, ha az ausztrál rendőrök nem lettek volna okosabbak, mint Gregor és a banditák.